2011. augusztus 31., szerda

Ő itt van, vezet.

Itt van Isten

Ige: A kapott Szent Szellemről



„Mi nem a világ [világrendszer, kozmosz] szellemét kaptuk, hanem az Istentől eredő [Istenből való] Szellemet hogy megismerjük [megtudjuk azokat] »g: eidó oida = tudatában legyünk annak« amit az Isten a kegyelemben [kegyelme] ajándékozott nekünk (1Kor 2,12)

Ige: Az ima meghallgatás feltételéről



A megbocsátás feltétele az ima meghallgatásnak: „És mikor imádkozva megállotok, bocsássátok meg (engedjétek el), ha valaki ellen valami panaszotok van; hogy a ti mennyei Atyátok is megbocsássa (elengedje) néktek a ti vétkeiteket (botlásaitokat, hibás lépéseiteket, baklövéseiteket, melléfogásaitokat).


Ha pedig ti meg nem bocsátotok (el nem engeditek), a ti mennyei Atyátok sem bocsátja meg (engedi el) a ti vétkeiteket (botlásaitokat, hibás lépéseiteket, baklövéseiteket, melléfogásaitokat)” (Márk. 11,25-26)


És hogy ez hogyan működik, azt egy példázattal szemlélteti az Úr Jézus: „Annakokáért hasonlatos a mennyeknek országa a királyhoz, aki számot akar vala vetni (számadást akart tartani) az ő szolgáival. Mikor pedig (hozzákezdett és) számot kezde vetni, hozának eléje egyet, aki tízezer tálentommal vala adós. Nem tudván pedig fizetni (mivel nem volt miből), parancsolá annak ura, hogy adják el azt, és a feleségét és gyermekeit, és mindenét, amije vala, és fizessenek.


Leborulván azért a szolga előtte, könyörög vala néki (így esedezett), mondván: Uram, légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. Az úr pedig megszánván azt a szolgát, elbocsátá őt, és az adósságot is elengedé néki.


Kimenvén pedig (amikor azonban eltávozott) az a szolga, találkozék eggyel az ő szolgatársai közül, aki száz dénárral vala néki adós; és megragadván azt, fojtogatja vala, mondván: Fizesd meg nékem, amivel tartozol. Leborulván azért az ő szolgatársa az ő lábai elé, könyörög vala néki (és így kérlelte), mondván: Légy türelemmel hozzám, és mindent megfizetek néked. De ő nem akará (nem engedett); hanem elmenvén, börtönbe veté őt, mígnem megfizeti, amivel tartozik.


Látván pedig az ő szolgatársai, amik történtek vala, felettébb megszomorodának (nagyon felháborodtak); és elmenvén, mindent megjelentének az ő uruknak, amik történtek vala. Akkor előhivatván őt az ő ura, monda néki: Gonosz szolga, minden adósságodat (tartozásodat) elengedtem néked, mivelhogy könyörögtél nékem: Nem kellett volna-e néked is könyörülnöd a te szolgatársadon, amiképpen én is könyörültem te rajtad?


És megharagudván (és haragra lobbant) az ő ura, átadta őt a hóhérok kezébe, mígnem megfizeti mind, amivel tartozik.


Ekképpen cselekszik (így tesz majd) az én mennyei Atyám is veletek, ha szívetekből meg nem bocsátjátok (el nem engeditek), kiki (mindenki) az ő atyjafiának, az ő vétkeiket (botlásaikat; eleséseiket, hibás lépéseiket, baklövéseiket, melléfogásaikat)” (Mát. 18,23-35)


Hát ezért ti is: „Legyetek pedig egymáshoz jóságosak, irgalmasok, megengedvén (bocsássatok meg) egymásnak, miképpen az Isten is a Krisztusban megengedett (megbocsátott) néktek” (Eféz. 4,32)


„Öltözzetek föl azért, mint az Istennek választottai, szentek és szeretettek, könyörületes szívet, jóságosságot, alázatosságot, szelídséget, hosszútűrést (türelmet); Elszenvedvén (viseljétek el) egymást és megbocsátván kölcsönösen egymásnak, ha valakinek valaki ellen panasza volna; miképpen a Krisztus (az Úr) is megbocsátott néktek, akképpen (úgy tegyetek) ti is” (Kol. 3,12-13)


És hogy ezt meg tudjátok tenni, előbb: „… öltözzétek fel az Úr Jézus Krisztust…” (Róm. 13,14)


Tudva, hogy Isten már megbocsátott minden embernek, hiszen: „… az Isten volt az, aki Krisztusban megbékéltette önmagával a világot, nem tulajdonítván nékik az ő bűneiket…” (2 Kor. 5,19)




Ige: A beszédről,



A beszédről: „De mondom néktek: Minden hivalkodó [haszontalan, hiábavaló, felesleges, hatástalan, eredménytelen] beszédért [(réma): mondás, megnyilatkozás, Ige], amit beszélnek [amit valaha kimondanak] az emberek, számot adnak majd az ítélet napján.


Mert a te beszédedből [(logosz): szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs] ismertetel [szavaid alapján nyilvánítanak] igaznak [igazulsz meg]. És a te beszédidből ismertetel hamisnak


[Más fordítás: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged és vonsz magadra ítéletet]” (Mát. 12,36-37).


Hiszen: „Amik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg (teszik tisztátalanná) az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok (és tanúskodások), /isten/káromlások. Ezek fertőztetik meg (és teszik tisztátalanná) az embert…” (Mát. 15,18-20).


Ezért figyelmeztet így a Szent Szellem: „Semmi rothadt (bomlasztó) beszéd (logosz: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs) a ti szátokból ki ne származzék (ki ne jöjjön). Hanem csak amely hasznos, (és csak akkor szóljatok, ha az jó) a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak (és hogy áldást hozzon azokra, akik hallják)” (Eféz. 4,29).


És: Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve őket az Úr (az Isten) színe előtt, hogy ne vitatkozzanak (logomakheó: - kötekedik, vitatkozik, szócsatát vív) haszontalanul, (ne folytassanak haszontalan szóharcot), a hallgatóknak romlására” (2 Tim. 2,14).


„Mert (ilyenkor) gonoszságod oktatja (a bűn tanítja erre) a te szádat, és a csalárdok (a ravaszok) nyelvét választottad. A te szád kárhoztat téged (és saját szád tesz bűnössé), nem én, és a te ajakaid bizonyítanak (vallanak) ellened” (Jób. 15,5-6).


Hiszen: „A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje, az ő beszédének jövedelmével lakik jól (amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni az ő bensője, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia). Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét. (Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi)” (Péld. 18,20-21).


Ezért mindenkor az élet beszédét szóljátok, és: „A Krisztusnak beszéde (logosz: Ige) lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak (az Istennek)” (Kol. 3,16).


Imádság: Elkötelezés Isten Igéje felé



„Atyám, Jézus nevében elkötelezem magam, hogy az Igédben járok. Felismertem, hogy az Igéd maga a feddhetetlenség - szilárd, biztos, örök -, és rábízom az életemet. Elküldted az Igét a szívembe. Hagyom, hogy bennem lakozzon gazdagon. Nem távozik el a számtól, éjjel és nappal erről elmélkedem, hogy szorgalmasan cselekedjem ez alapján. Az Igéd romolhatatlan mag, a lelkemben él, hatalmasan növekszik bennem, és megteremti a Te természetedet és életedet bennem. Köszönöm, Atyám, hogy az Igéd a tanácsadóm, védelmem, pajzsom, erős fegyverem a harcban. Lábam szövétneke és ösvényem világossága. Egyenessé teszi az utat előttem, soha nem botlom meg, és a lépéseimet a Te Igéd irányítja. Felismerem a Sátán stratégiáit és megtévesztéseit, és leállítom azokat azáltal, hogy az Igédet szólom hittel. Biztosan tudom, Atyám, hogy munkálod bennem az akarást és a cselekvést a Te jókedvedből. Felmagasztalom az Igédet. Nagy becsben tartom, és első helyre teszem az életemben. Bátran és teljes bizonyossággal mondom, hogy a szívem szilárd alapon áll - Isten élő Igéjén. Ámen!” (B.L.)

A nap gondolata: A mi Istenünkről



Erős vár a mi Istenünk, kemény vasunk és vértünk. Ínségben együtt van velünk, megvált és harcol értünk. (Luther Márton)

Napi Ige és gondolat : Szeresd az Urat



Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté 22:37-39)

Szeresd az Urat és szeresd felebarátodat! Vagyis szeretni és ezt a szeretetet gyakorolva élni. Ettől függ számomra Isten minden kijelentése! Tudok-e szeretni? Tudom-e Istent szeretni, és tudom-e a másik embert szeretni? Sőt, tudom-e ezt egyszerre tenni? Mivel e kettőtől függ minden az Istennel való kapcsolatomban, ezért nyilvánvalóan ki kell jelentsük: e kettőtől együtt függ!

Mi azonban szeretnénk olykor legalább az egyiket megspórolni valamiért! A világ válságban van és ez a válság folyamatosan jelentkezik! Időnként koncentráltabban, máskor kevésbé!

Nézzük csak, hogy van ez!

Az ember történelme során hol az egyik feléről feledkezik meg, hol a másik feléről. Az egyik, mikor úgy akarunk embert szeretni, hogy Istent kihagyjuk. Történelmünkben folyamatosan jelentkezik ez. Egyszer humanizmusnak nevezzük, máskor felvilágosodásnak. Olykor kijelentjük, hogy „minden ember egyenlőnek születik”, máskor pedig a „Szabadság, egyenlőség testvériség” jelszóval fejezzük ki igyekezetünket. Filozófiai rendszert alkotunk, mely kizárja Isten létezését és ráépítünk erre egy társadalmi rendszert.

De az ember összes ilyen törekvése közül melyik hozott igaz emberszeretet e világra? Egyik sem, állapíthatjuk meg szomorúan! Vért, szenvedést és egyeseknek hatalmat hozott csupán… (Prókai Árpád)

Britt Nicole - Walk on the water (magyarul)

Morzsák az Élet Kenyeréből: Az élő hit



Csak az élő hit képes Istennek visszaadni, amit hosszú várakozás után kapott Istentől (1.Móz. 22).

Belevegyülni Isten szeretetébe



Amikor az ember teljes létezésével belevegyül Isten szeretetébe, akkor lelkének ragyogása tükröződik külső megjelenésén is.

Napi tanítás: Kenneth E. Hagin: Biztonságos utazás



Azután monda nékik azon a napon, amint este lett: Menjünk át a túlsó partra.
- Márk 4,35.


Jézus beszállt a hajóba a tanítványival együtt és azt mondta: “Menjünk át a túlsó partra.” És ezzel el volt intézve! Nem azt mondta: “Menjünk el félútig és süllyedjünk el.” Ezért, amikor vihar támadt és Jézus tanítványai megrémültek, Ő megdorgálta őket, mondván: “Hogy van az, hogy nincs hitetek?”


A teljes-evangéliumi üzletemberek egyik összejövetelén, egy asszony megkért, hogy imádkozzam érte. Azt mondta: — Egy idegroncs vagyok, valósággal halálra rémülök, ha repülővel kell utaznom. a félelem megbetegít. Bár nagyon szeretnék, mégsem jövök el több ilyen összejövetelre, annyira félek a repüléstől.


— Nem kell félned — válaszoltam. — Tulajdonképpen még imádkoznod sem kell ezzel kapcsolatban. Annyit kell tenned, hogy amikor beszállsz a repülőgépbe, azt mondod: Menjünk át Los Angelesbe, vagy Chicago-ba, vagy, ahová éppen mész. A repülőgép pedig nem zuhanhat le. Utána már nyugodtan teheted azt, amit Jézus: elalhatsz, tudván, hogy a repülőgép oda fog érni, mivel te hittel szóltál.


Később láttam ezt az asszonyt még néhány összejövetelen. azt mondta nekem: — Ez pont úgy működik, ahogy állítottad. Beszállok a repülőgépbe, és azt mondom: menjünk át a túlsó partra. Majd hátradőlök, pihenek és dicsérem az Urat. Most már valóban élvezem a repülést.
________________________________________
Megvallás: Bárhova is utazom, mondhatom azt, hogy: „Menjünk át a túlsó partra” — és megvan nekem, amit mondok!


Napi inspiráció: A megigazulás ajándéka



Lukács 18:9-14


Némely elbizakodott embernek, aki igaznak tartotta magát, a többieket pedig lenézte, ezt a példázatot mondta.
(Lukács 18:9)


Az önigazult emberek gyakran lenézik a többieket. Jóérzéssel nem hasonlíthatják önmagukat Jézushoz, ezért aztán az önmagukba vetett bizalmuk fenntartása végett, más esendő emberekhez hasonlítják magukat. Ez olyan kritikus hozzáálláshoz vezet, amely azáltal magasztalja fel magát, hogy másokkal lekezelően bánik.


Senki sem lehet megigazult Isten szemében saját megigazultságán keresztül. Cselekedeteink előnyösek lehetnek a többi emberrel való kapcsolatainkban, és sátánt megakadályozzák abban, hogy ellenünk alkalmat vegyen, de nem tesznek igazzá bennünket Isten szemében. Megigazultságunkat Tőle való ajándékként kell elfogadnunk, mely teljes mértékben arra a hitre épül, amit Jézus tett értünk. Ezt az igazságot szemlélteti a fenti példázat.


A legtöbb ember nincs tudatában annak, hogy kétféle megigazultság van, de csupán egy az, amely Isten számára elfogadható. Létezik a saját megigazultságunk, amely saját magunk teljesítményén áll, és létezik Isten megigazultsága, amely Jézus teljesítményén áll.


Isten megigazultsága nem valami, amit saját magad teszel, hanem olyasmi, amit ajándékként fogadsz el, amikor hitedet Jézus Krisztusba veted. Abban a pillanatban, amikor elhiszed, hogy Isten feltámasztotta Őt a halálból és azt mondod, “Jézus, Te vagy az én Uram,” a Szent Szellem átváltoztatja a szellemed és megigazulttá tesz – éppoly igazzá, amilyen Jézus! Bátran ünnepeld megigazultságod Isten előtt a mai napon.


Laura Story - Blessings (magyarul)

2011. augusztus 30., kedd

Ige: A beszédről



Luk. 6,45 A jó ember az ő szívének jó kincséből hoz elő jót; és a gonosz ember az ő szívének gonosz kincséből [gonoszsága tárából] hoz elő gonoszt: mert a szívnek teljességéből szól az ő szája. [Más fordítás: A jó ember szívében jó dolgok vannak, és azokból jó dolgokat hoz elő. A gonosz ember szívében azonban gonosz dolgok vannak, és azokból gonosz dolgokat hoz elő. Mert amivel csordultig van (amitől túlárad) a szív, azt szólja (azt beszéli) a száj]


És így folytatja az Úr Jézus: „De mondom néktek: Minden hivalkodó [haszontalan, hiábavaló, felesleges, hatástalan, eredménytelen] beszédért [(réma): mondás, megnyilatkozás, Ige], amit beszélnek [amit valaha kimondanak] az emberek, számot adnak majd az ítélet napján. Mert a te beszédedből [(logosz): szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs] ismertetel [szavaid alapján nyilvánítanak] igaznak [igazulsz meg]. És a te beszédidből ismertetel hamisnak


[Más fordítás: mert szavaid alapján mentenek fel, és szavaid alapján marasztalnak el téged és vonsz magadra ítéletet]” (Mát. 12,36-37).


Hiszen: „Amik pedig a szájból jőnek ki, a szívből származnak, és azok fertőztetik meg (teszik tisztátalanná) az embert. Mert a szívből származnak a gonosz gondolatok, gyilkosságok, házasságtörések, paráznaságok, lopások, hamis tanúbizonyságok (és tanúskodások), /isten/káromlások. Ezek fertőztetik meg (és teszik tisztátalanná) az embert…” (Mát. 15,18-20).


Ezért figyelmeztet így a Szent Szellem: „Semmi rothadt (bomlasztó) beszéd (logosz: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs) a ti szátokból ki ne származzék (ki ne jöjjön). Hanem csak amely hasznos, (és csak akkor szóljatok, ha az jó) a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak (és hogy áldást hozzon azokra, akik hallják)” (Eféz. 4,29).


És: Ezekre emlékeztesd, kérvén kérve őket az Úr (az Isten) színe előtt, hogy ne vitatkozzanak (logomakheó: - kötekedik, vitatkozik, szócsatát vív) haszontalanul, (ne folytassanak haszontalan szóharcot), a hallgatóknak romlására” (2 Tim. 2,14).


„Mert (ilyenkor) gonoszságod oktatja (a bűn tanítja erre) a te szádat, és a csalárdok (a ravaszok) nyelvét választottad. A te szád kárhoztat téged (és saját szád tesz bűnössé), nem én, és a te ajakaid bizonyítanak (vallanak) ellened” (Jób. 15,5-6).


Hiszen: „A férfi szájának hasznával elégedik meg az ő belseje, az ő beszédének jövedelmével lakik jól (amit mond az ember, annak a gyümölcséből fog jóllakni az ő bensője, és amit a beszéde terem, azzal kell jóllaknia). Mind a halál, mind az élet a nyelv hatalmában van, és amiképpen kiki szeret azzal élni, úgy eszi annak gyümölcsét.


(Élet és halál van a nyelv hatalmában, amelyiket szereti az ember, annak a gyümölcsét eszi)” (Péld. 18,20-21).


Ezért mindenkor az élet beszédét szóljátok, és: „A Krisztusnak beszéde (logosz: Ige) lakozzék ti bennetek gazdagon, minden bölcsességben; tanítván és intvén egymást zsoltárokkal, dicséretekkel, szellemi énekekkel, hálával zengedezvén a ti szívetekben az Úrnak (az Istennek)” (Kol. 3,16).


Már a vízözön előtt így szólt az Úr: „És látá az Úr, hogy megsokasult (elhatalmasodott) az ember (h: áḏám: emberi faj) gonoszsága a földön, és hogy szíve (bensője: a szellemi élet központja) gondolatának minden (szándéka, gondolata, és) alkotása (h: maḥăšeḇeṯ maḥăšáḇáh: elgondolás, elképzelés, terv, cél, és kivitelezése) szüntelen csak gonosz” (1 Móz. 6,5).


Noé a megtisztított, és megújult földön áldozatot mutat be az Úrnak: „És megérezé az Úr a kedves illatot, és monda az Úr az ő szívében: Nem átkozom meg többé a földet az emberért (h: áḏám: emberi faj miatt). Mert az ember szívének (h. jécer: gondolat, képzelet, elképzelés, terv, és szándék) gondolata gonosz az ő ifjúságától fogva; és többé nem vesztem el mind az élő állatot, mint cselekedtem” (1 Móz. 8,21).


Hiszen azért szükséges újonnan születni, mert: „Álnokság (diasztrephó: elhajlott, fonák, romlott, torz; fonákság) van az ő szívében (bensőjében a szellemi élet központja), gonoszt forral minden időben (rosszat kohol, eszel ki mindenkor), háborúságot (máḏôn: vita, veszekedés, perlekedés) indít (és viszálykodást szít)” (Péld. 6,14).


Mert: „Csalárdabb (h: áqóḇ): csalárd, csalfa, álnok) a szív (kardia: szív: a bensője, a szellemi élet központja) mindennél, és gonosz (h: 'ánúš: beteg, gyógyíthatatlan, szenvedést okozó és javíthatatlan) az; kicsoda ismerhetné (ki tudná kiismerni) azt? Én, az Úr vagyok az, aki a szívet fürkészem (Én, az ÚR vagyok a szívek vizsgálója és megítélője) és a veséket vizsgálom…” (Jer. 17,9-10).


Hát ezért: „Minden féltett dolognál jobban őrizd meg szívedet (a szellemi életed központját, a te bensődet), mert abból indul ki minden élet. Vesd el tőled a száj hamisságát (tartsd távol szádtól a csalárdságot), és az ajkak álnokságát távoztasd el magadtól (és távolítsd el ajkadról a hamisságot)” (Péld. 4,23-24)


Ige: Isten dicsőítése



Dávid megvallása: „Oh Uram, tied a nagyság, hatalom, dicsőség (és a fenség), örökkévalóság (a ragyogás) és méltóság, sőt minden, valami a mennyben és a földön van, tied!


Tied, oh Uram, az ország, te magasztalod fel magadat, hogy légy minden fejedelmek felett (magasztos vagy te mindenek felett)! A gazdagság és a dicsőség mind te tőled vannak (tőled erednek), és te uralkodol mindeneken; a te kezedben van mind az erősség és mind a birodalom; a te kezedben van mindeneknek felmagasztaltatása és megerősíttetése.


(A te kezedben van az erő és a hatalom, a te kezed tehet bárkit naggyá és erőssé).


Most azért, oh mi Istenünk, vallást teszünk előtted (és hálát adunk neked), és dicsérjük a te dicsőséges (fenséges) nevedet” (1 Krón. 29,11-13)


És mennyen földön így szól a dicséret: „Sőt hallám, hogy minden teremtett állat (minden teremtmény), amely van a mennyben és a földön, és a föld alatt és a tengerben, és minden, ami ezekben van, ezt mondja vala: A királyiszékben ülőnek és a Báránynak áldás és tisztesség és dicsőség és hatalom örökkön örökké” (Jel. 5,13)


Szüntelen dícsérem az Urat

Ige: Az imáról

Az apostol arra figyelmezteti a hívőket, hogy: Szüntelenül imádkozzatok” (1Thessz. 5,17).

Mégpedig a Szent Szellem által: „Minden imádságotokban és könyörgésetekben imádkozzatok mindenkor a Szellem által. Éppen azért legyetek éberek, teljes állhatatossággal könyörögve az összes szentekért; és énértem is, hogy adassék nekem az ige, ha szóra nyitom a számat, hogy bátran ismertessem meg az evangélium titkát” (Eféz. 6,18-19).

Az apostol ezt kéri a Rómabeli gyülekezettől is: „Kérlek pedig titeket atyámfiai [testvérek] a mi Urunk Jézus Krisztusra és a [Szent] Szellem szerelmére, [szeretetére] tusakodjatok velem együtt az imádkozásokban, énérettem Isten előtt, [Urunkon, a Krisztus Jézuson át és a Szellem szeretete által arra bátorítalak (buzdítalak) titeket testvéreim, hogy Istennek mondott imádságaitokban küzdjetek velem együtt, értem]” (Róm. 15,30).

És kijelentést nyer az is, hogy az ima egyben harc is, ezért: „Álljatok hát elő körül övezvén derekatokat [csípőtöket] igazlelkűséggel (hogy készen állhassatok a harcra) és felöltözvén az igazságnak [a megigazultság] mellvasába [a hit páncéljába, mellvértjébe]. És mindent, amit csak cselekesztek szóval vagy tettel, mindent az Úr Jézusnak nevében [(onoma): név, amely magába foglalja a hatalmat, tekintélyt, jellemet] cselekedjetek, hálát adván az Istennek és Atyának Őáltala” (Eféz. 6,14.17).

„Testvéreim, (így) imádkozzatok értünk is” (1Thessz. 5,25).

„… hogy terjedjen az Úr igéje, és úgy dicsőítsék, ahogyan nálatok is” (2 Thess. 3,1).

„amelyért még bilincseket is viselek, mint egy gonosztevő. Az Isten igéje viszont nincs bilincsbe verve” (2Tim. 2,9)

Mézcseppek:: mit szeretek



Amit szeretek, abban hiszek, s amiben hiszek, azt szeretem is.

Spurgeon a hazugságról



A kósza hír fél hazugság

Ha Isten velünk, ki ellenünk

Mézcsepp: A hibakeresésről



A legegyszerűbb foglalkozás a hibakeresés. Ezt még a legegyügyűbb ember is teheti.

Spurgeon a hitről



Hinni annyit jelent, mint Jézushoz jönni, és hinni, hogy szemünket megnyithatja. Hozzáfordulni szegényen, és hinni, hogy meggazdagíthat. Hozzá menni üresen, és elfogadni, amivel megkínál. Magunkat halálraítéltnek tekinteni, és Benne örökéletet találni. Önigazságunkat kárnak ítélni, Jézust pedig igazságunk, megszentelődésünk és megváltásunk kezeseként elfogadni.

Joel Osteen: A mustármagnyi hit,

http://mindenlehetseges.shp.hu/hpc/web.php?a=mindenlehetseges&o=hirlevjoeloesteenmustarmagnyi_hit

Luk 17:6 Monda pedig az Úr: Ha annyi hitetek volna, mint a mustármag, ezt mondanátok ím ez eperfának: Szakadj ki gyökerestől, és plántáltassál a tengerbe; és engedne néktek.



Egy mustármag nagyon pici mag. Elültetése után viszont nagy fává nő. Ehhez a fához hasonlítja Jézus a kicsinyke hitet, amely hatalmas eredményeket képes hozni! Ha már hiszel Őbenne, akkor a bensődben már elég hited van ahhoz, hogy bármilyen akadályt legyőzz.



Ugyanaz a Szellem, amely feltámasztotta Krisztust a halálból, ténylegesen benned lakik! Nem számít hogy vallásos családban nőttél-e föl, vagy milyen tudással rendelkezel éppen, Isten az életedben cselekedni és munkálkodni akar, már ma is. Lehet, hogy nem érted hogyan, azonban neked csak annyi dolgod van, hogy higgy Istennek. Istennel minden lehetséges!



Vajon van mustármagnyi hited ma? A Biblia azt mondja, a hit cselekedetek nélkül halott. Ha hited van, a szavaid és cselekedeteid megmutatják ezt. Tégy egy hit-lépést ma, és jelentsd ki, hogy bízol Benne. És ha nem is látod még, higgy benne, és jelentsd ki, hogy Isten már cselekszik az életedben, a színfalak mögött. És ahogy a mustármagnyi hited alapján cselekszel, meg fogod látni, ahogy egyre erősebbé válik a hited, és életed minden napján győzelemben fogsz élni!



Ima:

Atyám, megvallom a bizalmamat és reménységemet Benned, köszönöm Neked azt a hit-magot, amelyet a szívembe helyeztél, azért, hogy teljes győzelemben élhessek. Hiszem hogy veled minden lehetséges!

Jézus nevében, Ámen.



Fordította: Orbán Tibor







Minden mi él csak téged hirdet

Humor: Csak magyarul beszélőknek..



A Tál család


Tudjátok, hogy hány tagja van a mi családunknak ?


Először is itt van az öreg Dik Tál, aki mindent irányítani akar, aztán ott van Protes Tál bácsi és fivére Szabo Tál, akik folyton ellenszegülnek és mindent meg akarnak
változtatni.


A húguk, Irri Tál, nyughatatlan bajkeverő a két fiával, Inzul Tállal és Molesz Tállal együtt.


Valahányszor felmerül egy új kérdés, Hezi Tál és felesége, Vege Tál, meg annak a testvére Lamen Tál várni akar vele még egy évet.


Aztán ott van Imi Tál, aki folyton arra törekszik, hogy a mi családunk pontosan olyan legyen, mint az összes többi.


A kényeskedő Affek Tál néni túl sokat képzel magáról. Iker öccsei, Garan Tál és Han Tál pedig hamis ígéretekkel próbálnak elkábítani mindenkit.


De azért nem minden családtag rossz. Asszisz Tál rokonunk például kifejezetten segítőkészen intézi az ügyes-bajos családi ügyeket. Ros Tál és Szelek Tál viszont már nem
mindenben vesznek részt szívesen.


A dúsgazdag üzletember nagybácsi, Invesz Tál anyagi
hozzájárulására mindig lehet számítani, csak az a zsugori öccse, Limi Tál folyton igyekszik visszafogni adakozó kedvét.
A remek politikai érzékkel megáldott Reprezen Tál kiválóan képviseli a családot különféle rendezvényeken . Az elkötelezett
Agi Tál nővérem élen jár a meggyőzésben, de Reflek Tál igyekszik folyton ellentmondani neki. Medi Tálhoz bármikor
fordulhatunk átgondolt és megnyugtató tanácsokért.
Szalu Tál unokaöcsém éppen katonaidejét tölti a hadseregben.
Bevásárolni Kós Tál nagynéném szokott a piacon, mert ő mindig tudja, hogy mi mennyibe kerül, és általában Lici Tál is elkíséri, mert nagyon szeret alkudozni a kofákkal.
A kitünő hanggal megáldott Kán Tál folyton dalol, zenész fivére Trombi Tál pedig hangszeren kíséri (a kamasz Mu Tál átmenetileg nem énekel velük.)


Sajnos a múlt év során három családtaggal is kevesebben lettünk: két unokatestvér, Dezer Tál és Konver Tál külföldre távozott, a kilencven éves Exi Tál néni pedig
végelgyengülésben elhunyt. Őt az utolsó időkben már csak Ágy Tál vigasztalta.


(A világ melyik nyelve tud még ilyeneket?)


Mézcsepp: A rossz lépés következménye





Az élet minden rossz lépésre válsággal fizet.

NAPI ÁHÍTAT: Több, mint puszta szó





„Nektek adom meg a Dávidnak tett biztos, szent ígéreteket" (Csel 13,34).


Az embereknél semmi sem biztos, Istennél viszont minden az. Ez kiváltképpen vonatkozik a szövetségre, amelyet Isten velünk kötött, amint Dávid mondja: „Örök szövetséget szerzett velem, benne elrendezett és biztosított mindent" (2Sám 23,5).


Biztosak vagyunk abban, hogy az Úr komolyan veszi kegyelmét. Az Ő ígérete nem puszta szó, hanem igazság és hatalom. Kegyelme valóságos kegyelem. Még ha úgy látszik is, mintha a halál meghiúsítaná beteljesedését, akkor is megáll, mert Urunk beváltja szavát.


Biztosak lehetünk abban, hogy az Úr megadja szövetséges népének a megígért áldásokat. Választottai sorra-rendre mind részesülnek benne. Valamennyi gyermeke, a legkisebbtől a legnagyobbig, számíthat erre.
Biztosak lehetünk abban is, hogy az Úr ezután is megadja kegyelme ajándékát népének. Nem azért ad, hogy visszavegyen. Amit idáig kaptunk Tőle, csak záloga mindannak, amit még ezután fogunk megkapni: Amit még nem kaptunk meg, az éppoly biztosan a miénk lesz, mint amit már megkaptunk.


Ezért csendesedjünk el, és várjuk az Urat. Nincs okunk a legkisebb kétkedésre sem. Isten szeretete, Igéje és hűsége biztos. Sok bizonytalan dolog van, de ez biztos.
________________________________________
C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből


Csendes Percek: Hogyan imádkozhatok szüntelenül





16 Mindenkor örüljetek, 17 szüntelenül imádkozzatok, 18 mindenért hálát adjatok, mert ez az Isten akarata Jézus Krisztus által a ti javatokra. 19 A Lelket ne oltsátok ki, 20 a prófétálást ne vessétek meg, 21 de mindent vizsgáljatok meg: a jót tartsátok meg, 22 a gonosz minden fajtájától tartózkodjatok. 23 Maga pedig a békesség Istene szenteljen meg titeket teljesen, és őrizze meg a ti lelketeket, elméteket és testeteket teljes épségben, feddhetetlenül a mi Urunk Jézus Krisztus eljövetelére. 24 Hű az, aki elhív erre titeket; és ő meg is cselekszi azt. 1Thessz 5,16-24.
Fülbemászó imádság


Szüntelenül imádkozzatok! (1Thessz 5,17)


Megtörtént már, hogy újra és újra ugyanaz a dallam járt a fejünkben?
Mióta kórustag vagyok, kiskorom óta, egész nagyszámú dallam és ének gyűjteményem lett. Amikor a Bibliát olvasom, sokszor találkozom olyan sorokkal, amik valamelyik énekben benne voltak. Ilyenkor elkezdek énekelgetni magamnak, és már szinte nem is tudom kiverni a fejemből. Az angolban van erre egy jó kifejezés: "fülbemászó dallam".


Mikor megtaláltam ezt az igét: "Szüntelenül imádkozzatok", rájöttem,
hogy ezek a fülbemászó dallamok még jók is lehetnek nekem. Ha mindig ugyanazokat a sorokat énekelem, akkor nem lehetne-e ez mindjárt egy imádság is egyben? A szavakkal, énekekkel közelebb kerülök Istenhez miközben mindennapi teendőimet végzem.


Most, ha egy ének megragad a fejemben, különösen odafigyelek arra, mit énekelek. A szavakat inkább imádságként énekelem, és nem próbálkozom mielőbb elfelejteni őket.


Ezenfelül megpróbálok arra is koncentrálni, vajon Isten mit akarhat nekem ezekkel az énekekkel üzenni. Egy fülbemászó dallam áldás is lehet!


Imádság: Istenünk, kérünk, segíts szüntelenül imádkoznunk, és rád
koncentrálnunk! Ámen.


Hogyan imádkozhatok szüntelenül?
Kim Sheard (Virginia, USA)


HIT - Áldás - Jack & Pam Hawver

"OUR GOD" New Heights Dance by Chris Tomlin

2011. augusztus 29., hétfő

Oly jó közel lenni Hozzád.

Imádság: Hála az Úr vezetéséért





Köszönjük Istenünk, hogy Te úgy vezetsz minket, hogy szereteteddel veszel körül. Köszönjük, hogy Krisztusban a legdrágább ajándékokat adtad nekünk.

Add, hogy teljes szívből szerethessük Őt és várjuk eljövetelét. Ámen. (T.M.)

A nap gondolata: A keresésről





Ne keress rózsát ott, ahol már más szedett. Találsz sok virágot, pompás réteket.

Hit Gyülekezete - Szeresd az Urat

Napi Ige és gondolat: A szeretetről



Szeresd az Urat, a te Istenedet teljes szívedből, teljes lelkedből és teljes elmédből. Ez az első és a nagy parancsolat. A második hasonló ehhez: Szeresd felebarátodat, mint magadat. (Máté 22:37-39)

Másik próbálkozás, hogy pont az ember szeretetéről feledkezünk meg és csak az Istent imádjuk! Vigyázat, itt sem állunk jobban. Hiszen a szerzetesi rendek egy része így jött létre: félre vonulok e bűnös világtól és majd a magam csendjében elleszünk szépen Istennel. Az emberek meg csak marják egymást, ahogy tudják, és kínlódjanak csak tovább! Oda sem figyelek rájuk!

Vigyázat! El ne higgyük, hogy Isten az emberen keresztülgázoló szeretetet kíván! De nézzük itt is az eredményeket! Mi jött el? Vér, szenvedés és hatalom, de nem Isten országa!

Be kell lássuk: nincs más esélyünk arra, hogy Isten igazsága a mienk legyen, minthogy a szeretet kettős parancsát együtt megtartsuk! Be kell lássam, hogy ha nem szeretem Istent teljes odaadással: képtelen vagyok a másik embert szeretni és ez érvényes a házastársamra, gyerekemre, szüleimre is!

Ha nem szeretem a másik embert úgy, mint magamat, hiába mondom én, hogy mennyire szeretem Istent, semmit sem ér, mert szeretetem alapindulata rossz, téves! Meg kell térnem ma is!

Odaállni Isten elé: Uram! Te tégy késszé, hogy teljes lényemmel szeresselek és meg tanuljam a másik embert is igazán szeretni! (Prókai Árpád)

Balogh Misi - Jöjj és vedd át a nevet.mpg

Spurgeon: A hit kimutatásáról





A hitet a látás és nemlátás által lehet kimutatni. Látni a másik emberben Krisztust, és nem meglátni a gyarlóságait.

Építő gondolatok : Joyce Meyer: Jézus odament





14,25 A negyedik éjszakai őrváltáskor odament hozzájuk Jézus a tengeren járva. Amikor a tanítványok meglátták, hogy a tengeren jár, megrettentek, azt mondták, hogy kísértet, és ijedtükben felkiáltottak.
14,27 De Jézus azonnal megszólította őket, és ezt mondta: "Bízzatok, én VAGYOK, ne féljetek!" (Máté)


Csakúgy, mint a tizenkét tanítványnak, neked is sok tálentumod, ajándékod és képességed van. Isten kegyelme, amely képessé tesz téged veled van, mint ahogy jelenléte is. Hát akkor, mit kezdesz az életeddel?


Olyan vagy, mint a tizenegy tanítvány, akik a csónakban maradtak, vagy olyan, mint Péter, aki ezt, mondta, amikor Jézus elhaladt mellette: „Uram, szeretnék a vízen járni Veled!” Van látásod az életedre és szeretnél valami nagyobbat tenni, mint, amit jelenleg teszel?


A csónakban maradsz, félve, remegve, és azt figyeled, hogy megy el melletted a világ, vagy azon kevesek egyike leszel, akik kiugranak a csónakból és nem hajlandók tovább félelemben élni? Rajtad múlik, hogy mit kezdesz az életeddel. A félelem mindig előjön, hogy megkörnyékezzen.


De hallgass Jézus szavaira: „Légy bátor! Én VAGYOK! Ne félj!” Ideje, hogy kilépj és kövesd a vágyakat, amiket Isten helyezett a szívedre.


Uram, köszönöm, hogy odajöttél hozzám és kinyújtottad a kezed, és megajándékoztál a jelenléteddel. Mint ahogyan Péter, én is szeretnék a vízen járni. Köszönöm, hogy nem fogod hagyni, hogy elsüllyedjek, amikor engedelmességben kilépek. Segíts, hogy a szemeimet Rád tudjam összpontosítani. Ámen.
Joyce Meyer


Egy fény gyúlt a mennyből.

Chambers: A LEGMEGHITTEBB BIZALOM



„Nem mondtam-e neked, hogyha hiszel, meglátod majd az Isten dicsőségét?” John. 11, 40

Valahányszor egy új lépést teszel előre a hitéletedben, ráakadsz valamire hétköznapi körülményeidben, ami hitednek kereken ellentmond. A józan ész nem hit és a hit nem józan ész. Az egyik természettől való, a másik szellemi.

Tudsz-e bízni Jézus Krisztusban ott is, ahol józan eszed nem tud bízni? Bátran kiállsz-e Jézus Krisztus kijelentései mellett akkor is, ha a mindennapi élet tényei azt kiáltják: „Ez hazugság!”?

Fent a hegyen könnyű mondani: „Ó, igen, én hiszek Istenben, hogy Ő megteheti” - de újra le kell jönnöd a démonoktól megszállt völgybe és szembe kell nézned olyan tényekkel, amelyek hitedet, - amit vallottál fent a hegyen. - gúnyosan kikacagják.

Valahányszor hitem programja tisztán áll előttem, mindannyiszor keresztezi valami, ami ellene mond. Mondd ezt : Hiszem, hogy Isten minden szükségemet kielégíti, - aztán fussak kifosztottan, minden kilátás nélkül, hadd lássam, kiállom-e a hitpróbát, vagy még valamivel alacsonyabbra esem vissza.

A hitet ki kell próbálni, mert csak harcok által lehet személyes tulajdonoddá. Milyen próba előtt áll most a hited? A próba vagy azt bizonyítja majd, hogy hited valódi, vagy megöli hitedet. „Boldog, aki énbennem meg nem botránkozik” (Máté 11, 6).

Végcélunk, hogy higgyünk Jézusban! Bízzál benne rendületlenül, akkor mindaz, ami ér, erősíti majd a hitedet. Hitéletünk folytonos próbatétel és az utolsó nagy próba a halál. Bárcsak mindig csatarendben tarthatna meg Isten.

A hit kibeszélhetetlen bizalom Isten iránt, amely még álmában sem gondol arra, hogy Ő nem fog mellettünk állni.

2011. augusztus 28., vasárnap

Ige: Isten országának Evangéliumáról



Az apostol bizonyságtétele Isten országának Evangéliumáról: „Hiszen az Isten országa nem evés és ivás, hanem igazság, békesség [vagyis: az az állapot, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában] és a Szent Szellemben való öröm” (Róm. 14,17)


Ezért az én: „Beszédem és igehirdetésem sem az emberi bölcsesség megejtő szavaival hangzott hozzátok, hanem a Szellem bizonyító erejével; hogy hitetek ne emberek bölcsességén, hanem Isten erején nyugodjék” (1 Kor. 2,4-5)


„Mert nem beszédben áll az Isten országa, hanem erőben” (1 Kor. 4,20)


Ezért: „… a mi evangéliumunk nemcsak szavakban jutott el hozzátok, hanem isteni erőkben is, Szent Szellemben és teljes bizonyossággal is. Ti is tudjátok, hogyan éltünk közöttetek, a ti érdeketekben, ti pedig a mi követőinkké lettetek, és az Úréi, amikor nagyon szorongatott helyzetben a Szent Szellem örömével fogadtátok be az igét” (1 Thess. 1,5-6)


Ige: A beszédről



Ha Krisztus Jézusba bemerítkeztetek, akkor már: „… felöltöztétek amaz új embert, melynek újulása van Annak ábrázatja szerint való ismeretre, aki teremtette azt (aki Teremtőjének képmására állandóan megújul, hogy egyre jobban megismerje Őt)” (Kol. 3,10). „


Azért ha valaki [mindenki, aki] Krisztusban van, új [(kainosz): ismeretlen, szokatlan, meglepő] teremtés az [új teremtmény]; a régiek [az eredeti, kezdeti, ősi] elmúltak [a régi megszűnt, tovatűnt], ímé, újjá lett minden [valami új valósult meg; új jött létre; új állt elő]” (2 Kor. 5,17).


„Mert az Ő alkotása [remek(műv)ei] vagyunk, teremtetvén Általa a Krisztus Jézusban jó cselekedetekre, amelyeket előre elkészített az Isten, hogy azokban járjunk [azok szerint éljünk]” (Eféz. 2,10).


„Most pedig vessétek el magatoktól [tegyétek le, hagyjátok el] ti is mindazokat. Haragot [ne haragudjatok többé senkire], fölgerjedést [az indulatot; rosszindulatot; rosszakaratot; ne dühöngjetek]. Gonoszságot [a rossza(ságo)t; a gyűlölködést] és szátokból a káromkodást [az istenkáromlást; rágalmazást; az ocsmány beszédet; az átkozódást] és gyalázatos [(aiszkhrologia) mocskos, ocsmány, trágár] beszédet [szájatokból].


Ne hazudjatok egymás ellen [és egymásnak], mivelhogy levetkeztétek amaz ó embert, az ő cselekedeteivel [szokásaival] együtt” (Kol. 3,8-9)


Ezért figyelmeztet így a Szent Szellem: „Semmi rothadt (bomlasztó) beszéd (logosz: szó, beszéd (annak minden fajtája: kérdés, állítás, kijelentés, tanítás, prédikáció, prófécia, közmondás; üzenet; utasítás, parancs) a ti szátokból ki ne származzék (ki ne jöjjön). Hanem csak amely hasznos, (és csak akkor szóljatok, ha az jó) a szükséges építésre, hogy áldásos legyen a hallgatóknak (és hogy áldást hozzon azokra, akik hallják)” (Eféz. 4,29).


Én fogom a kezed Jézus.

Ige: Az ó emberről



A paráznaság – akár fizikai, akár szellemi, vagyis bálványimádás, a test cselekedete. Arról pedig azt mondja az Úr: „Ne tévelyegjetek, Isten nem csúfoltatik meg; mert amit vet az ember, azt aratándja is. Mert aki vet az ő (hús)testének, a (hús)testből arat veszedelmet; aki pedig vet a Szellemnek, a Szellemből arat örök életet” (Gal. 6,7-8).


Mi is ilyenek voltunk, amíg a világban éltünk: „Akik között forgolódtunk egykor [közéjük tartoztunk] mi is mindnyájan a mi (hús)testünk kívánságaiban [amíg (hús)testi vágyainkban éltünk], cselekedvén a (hús)testnek és a gondolatoknak akaratát [hajlamait], és természet [születésünknél fogva emberi természetünk] szerint haragnak fiai valánk, mint egyebek [mint a többi ember] is” (Eféz. 2,3).


Építő gondolatok: Joseph Prince: Jézus lénye minden részében csodálatos



2,1 Ha valaki ételáldozatot akar bemutatni az Úrnak, finomliszt legyen az áldozata… (3 Mózes)


Nagyon tetszik nekem ez a jelkép, ami Jézust finomliszthez hasonlítja. Ahhoz, hogy finomlisztet kapjunk, össze kell törni a búzaszemeket, majd többször át kell szitálni a lisztet. Nem emlékeztet ez minket Jézus értünk viselt szenvedéseire és áldoztára?


Mint ahogy a finomlisztben nem lehet semmiféle durva anyag, úgy Jézusban sincs semmiféle szeplő. Őbenne minden a tökéletes arányban van meg. Amíg itt élt a földön, minden szava, minden gondolata, minden cselekedete tökéletes volt. Kedves volt, de nem engedékeny. Határozott volt, de nem erőszakos. Ő olyan, mint az acél és a bársony, gyöngéd de egyúttal fenséges. Mint egy tökéletes gyémánt, melyet bármelyik oldaláról nézünk, hibátlan, gyönyörű és ragyogó. Jézus lénye minden részében csodálatos, és nincs Hozzá fogható!


Na és mi van a Biblia nagy alakjaival, mint például Mózes, Ábrahám, Péter, János és Pál?


Mózes, akit a Biblia a föld legalázatosabb emberének hív (4 Mózes 12:3), egyszer annyira feldühödött a népre, hogy kétszer ütött rá a sziklára, amire csak egyszer szabadott volna (4 Mózes 20:1-12). Ezúttal kijött a sodrából.


Ábrahám, akit a hit atyjának nevezünk (Zsidók 11:8-10), azt hazudta a fáraónak, aki megkívánta a feleségét, hogy a húga. Veszélybe sodorta feleségét, csak azért, hogy a saját bőrét mentse (1 Mózes 20:1-18).


Péter, aki Jézus buzgó követője volt, háromszor tagadta meg Őt (Máté 26:33-34). János, a szeretett tanítvány, aki Jézus kebelére hajtotta fejét, kész lett volna tüzet hívni az égből, hogy elpusztítsa a samáriabelieket, akik elutasították Jézust (Lukács 9:52-54).


Még Pál is - a kegyelem apostola, aki missziós útjaival kitaposta az ösvényt a későbbi misszionáriusok számára – elment Jeruzsálembe, amikor pedig a Szent Szellem Agabosz prófétán és több más tanítványon keresztül üzente, hogy ne menjen (Apostolok cselekedetei 21:4, 10-11).


Közülünk még a legjobbak is követnek el hibákat. Az Egyetlen, aki hibátlan, tökéletes és lényének minden részében csodálatos, az Jézus. És mivel Ő sohasem hibázik, Hozzá fordulhatsz. Ő sohasem fog csalódást okozni.




Jézus él, Jézus él.....flv

Hit Gyülekezete- Vágyom jelenlétedet

2011. augusztus 27., szombat

Ige: A gyöngyökről



„Ne adjátok azt, ami szent [a szent dolgokat], az ebeknek [ne szolgáltassátok ki az Istennek szentelt dolgokat a kutyáknak]. Se [a ti drága] gyöngyeiteket ne hányjátok [szórjátok, dobjátok oda] a disznók [sertések] elé, hogy meg ne tapossák [nehogy széttapossák] azokat lábaikkal, és néktek fordulván, meg ne szaggassanak [szét ne tépjenek] titeket [aztán visszafordulnak, és belétek hasítanak]” (Mát. 7,6)

A Szent Szellem így figyelmeztet: „Aki tanítja a csúfolót (rossz, káros, ártalmas, gonoszt), nyer magának szidalmat: és aki (meg)feddi a latrot (istentelent, szentségtörőt), szégyenére lesz (magát szennyezi be)” (Péld. 9,7)

És: „A bolondnak (az esztelen, buta, értetlen ostoba füle) hallására ne szólj; mert megutálja a te beszédednek bölcsességét (és mert megveti okos szavaidat, és csúfolódik, gúnyolódik a te beszédeden)” (Péld. 23,9)

Hanem: „Menj el a bolond (esztelen, buta, ostoba, értetlen) férfiú (ember) elől; és nem ismerted meg a tudománynak beszédét (mert nem szerzel az ellenkező, ellenséges ajkáról tudást)” (Péld. 14,7)

Pál apostol Antiókiába hirdeti az Úr igéjét, és sokan hallgatják őt: „A következő szombaton aztán majdnem az egész város egybegyűle az Isten igéjének hallgatására, Mikor pedig (meg)látták a zsidók a sokaságot, betelének irigységgel, és ellene mondának azoknak, miket Pál mond vala, ellenkezve és káromlást szólva” (Csel. 13,44-45)

És mert az apostol ismerte a Szent Szelem figyelmeztetését: „… azoktól eltávozván (otthagyta őket), elszakasztá (távol tartotta tőlük) a tanítványokat (is, és) mindennap egy bizonyos Tirannus (nevű ember) iskolájában prédikálván (tanított)” (Csel. 19,9)

A hitetlen embereknek az Evangéliumot – az Úr Jézus halálának és feltámadásának örömhírét – szabad csak hirdetni. A „gyöngyök” eléjük tárásának következményét egy történeten keresztül mutatja be a Szent Szellem: Ezékiás királyt halálos betegségéből csodát téve gyógyította meg az Úr, és: „Ebben az időben küldött Berodákh Baladán (jelentése: Mars az uralkodó és az én uram), Baladánnak, a babilóniai (jelentése: zűrzavar; összevisszaság, rendbontás) királynak fia levelet és ajándékokat Ezékiásnak; mert meghallotta, hogy Ezékiás beteg volt. És meghallgatá őket Ezékiás, és megmutatta nékik az ő egész kincsesházát (kincstárát). Az ezüstöt (személyes kijelentést, ígéretet, vagyis rémát), az aranyat (a hit ajándékát), a fűszerszámokat (balzsamokat, az Úr vigasztalásait), a drága kenetet és az ő fegyveres házát (fegyvertárát) és mindent, ami csak találtatott az ő kincstáraiban, és nem volt semmi az ő házában (palotájában) és egész birodalmában, amit meg nem mutatott volna Ezékiás.

Ekkor jött Ézsaiás próféta Ezékiás királyhoz, és monda néki: Mit mondtak ezek a férfiak, és honnét jöttek hozzád? És felele Ezékiás: Messze földről jöttek, Babilóniából. És monda: Mit láttak a te házadban (palotádban)?

Felele Ezékiás: Mindent láttak, ami csak van az én házamban (palotámban), és nem volt semmi az én tárházamban (kincstáramban), amit nékik meg ne mutattam volna.

Akkor monda Ézsaiás Ezékiásnak: Halld meg az Úrnak beszédét (igéjét): Ímé eljő az idő, amikor mindaz, ami a te házadban (palotádban) van, és amit eltettek a te atyáid e mai napig (amit elődeid gyűjtöttek mindmáig), elvitetik Babilóniába, és semmi sem marad meg, azt mondja az Úr. És a te fiaid (utódaid) közül is, akik tőled származnak és születnek (akiket nemzel), elhurcoltatnak (elvisznek egyeseket) és udvariszolgák lesznek a babilóniai király udvarában (palotájában)” (2 Kir. 20,12-18; és Ésa. 39,1-8)

//És ez be is teljesedett először a fia életében (2 Krón. 33,11) majd az utódai közül végérvényesen Joákin életében és sorsában. (2 Kir. 24.8-15)//

Ige: A szeretet gyakorlati alkalmazásáról



A szeretet gyakorlati alkalmazásáról, így beszél az apostol: „Tartozunk [kötelességünk, ami egyben szükségszerűség is] pedig mi az erősek, [akik képesek vagyunk rá; akiknek van erőnk erre] hogy az erőtlenek [képtelenek megtenni, mert gyengék, ezért nem lehetséges nekik] erőtlenségeit [a gyöngeség megnyilvánulásait] hordozzuk [elviseljük, cipeljük, és őket felemeljük], és ne magunknak kedveskedjünk” (Róm. 15,1)


[Más fordítás: az a kötelességünk, akik hatalmat érzünk magunkban, hogy a gyengék, tehetetlenek gyarlóságát (gyengeségeit) elviseljük és ne a magunk javát (kedvét; tetszését) keressük (kedvére éljünk)]*


*Az apostolon keresztül így szól az Úr: „A hitben erőtlent [gyengét] fogadjátok be nem ítélgetvén vélekedéseit. [Karoljátok fel szeretettel anélkül, hogy felfogását (elgondolását, aggályait és kételyeit) elítélnétek, megkülönböztetés, és vitatkozás nélkül]” (Róm. 14,1)


„Testvéreim, ha valakit tetten is érnek valamilyen bűnben (egy félre-csúszás, botlás vagy elhajlásban), ti, akik szellemi emberek vagytok, igazítsátok helyre az ilyet szelíd szellemmel. De azért vigyázz magadra, hogy kísértésbe ne essél. Egymás terhét hordozzátok: és így töltsétek be a Krisztus törvényét” (Gal. 6,1-2)


Mert az Úr Jézus kijelentése így hangzik: „Új parancsolatot adok nektek, hogy szeressétek egymást: ahogyan én szerettelek titeket, ti is úgy szeressétek egymást! Arról fogja megtudni mindenki, hogy az én tanítványaim vagytok, ha szeretitek egymást” (Ján. 13,34-35)


A szeretet pedig ezt parancsolja: „Ha vétkezik atyádfia, menj el hozzá, intsd meg négyszemközt: ha hallgat rád, megnyerted atyádfiát. Ha pedig nem hallgat rád, végy magad mellé még egy vagy két embert, hogy két vagy három tanú szava erősítsen meg minden vallomást. Ha nem hallgat rájuk, mondd meg a gyülekezetnek. Ha pedig a gyülekezetre sem hallgat, tekintsd olyannak, mint a pogányt vagy a vámszedőt” (Mát. 18,15-17)


Ebben a szellemben tanít Pál apostol is: „Kérünk titeket, testvéreink, intsétek a tétlenkedőket, biztassátok a bátortalanokat, karoljátok fel az erőtleneket, legyetek türelmesek mindenkihez” (1 Thess. 5,14)


Saját maga ad példát arra, hogy mi a teendő, és annak mi a célja: „Az erőtleneknek erőtlenné lettem, hogy megnyerjem az erőtleneket: mindenkinek mindenné lettem, hogy mindenképpen megmentsek némelyeket. Mindezt pedig az evangéliumért teszem, hogy én is részestárs legyek abba” (1 Kor. 9,22-23)


Ige: Jóbról



Jób. 1,1 Vala [élt] Úz [jelentése: homokos talaj] földén egy ember, akinek Jób [jelentése: a megtámadott, a gyűlölt, üldözött] vala a neve. Ez az ember feddhetetlen [(H: tám): ártatlan, feddhetetlen, becsületes], igaz [(H: jášár): egyenes, becsületes, derék ember volt], istenfélő [vallásos] vala és bűn-gyűlölő [félte az Istent, és kerülte a rosszat]*


*Úzról (ahol Jób élt) így szól a bizonyságtétel. Mikor Ábrahám Isten kérésére Izsákot fel akarta áldozni: „És lőn ezeknek utána, hírt hoznak Ábrahámnak mondván: Ímé Milka (jelentése: királynő) is szült fiakat Nákhornak (jelentése: fújtatva, lihegve, haragos; átfúró), a te atyádfiának (öcsédnek). Úzt (jelentése: az erős, a szilárd) az ő elsőszülöttét, és Búzt (jelentése: megvetés, gúny, gúnyolódás) annak testvérét, és Kemuélt (jelentése: Isten felemel, Isten feláll, Isten állandó) Arámnak (jelentése: felmagasztalt) atyját.” (1 Móz. 22,20-21).


Isten Igéje szerint tehát Úz: Náhor elsőszülött fia, Ábrahám unokaöccse. Aki, mikor Táré, Ábrahám és Lót elindul Kánaán felé, nem szerepel az útra kelők között: „És felvevé Táré (jelentése: elmulasztott, késleltetett, elhalasztás; állomás) Ábrámot, az ő fiát, és Lótot (jelentése: lepel, fátyol vagy takaró; elrejtettség; sötét színű; égés), Háránnak fiát, az ő unokáját, és Szárait, az ő menyét. Ábrámnak az ő fiának feleségét. És kiindulnak együtt Úr-Kaszdimból (jelentése: Káldeabeli Úr; a holdisten városa; aszfaltvakolású helység), hogy Kánaán földére menjenek. És eljutnak Háránig, és ott letelepednek” (1 Móz. 11,31).


István vértanú bizonyságtétele szerint Úr-Kaszdim Mezopotámiában volt: „… Atyámfiai, férfiak és atyák, halljátok! A dicsőség Istene megjelent a mi atyánknak, Ábrahámnak, amikor Mezopotámiában volt (jelentése: folyóköz, a középső folyó vidéke; a két folyó felvidéke), mielőtt letelepedett Háránban” (ApCsel. 7,2).


Összefoglalva: A fenti igék bizonyságtétele szerint Úz földje Mezopotámiában volt: Mezopotámiát a Biblia napkelet földjének is nevezi: Miután Ézsaú elsőszülöttségi áldását csalással elvette: „Jákób azután lábára kelvén (útnak indult), elméne a napkeletre lakók földére”. (1 Móz. 29,1).


A Máté írása szerinti Evangélium hírt ad a napkeleti bölcsek hódolatáról, a megszületett Király előtt: „Amikor pedig megszületik vala Jézus a júdeai Betlehemben, Heródes király idejében. ímé napkeletről [(anatolé):- a fény felkelése, azaz hajnal] bölcsek [(magosz): - tudósok, csillagászok] jövének [érkeztek] Jeruzsálembe…” (Mt 2,1-10).


A napkeleti bölcsek története: az ősi Mezopotámia hódolata a világ királya előtt. (Keresztény Bibliai Lexikon). Hogy ki volt Jób, arról így beszél Isten Igéje, a Mózes könyvében szereplő nemzetségtáblázat szerint. Jób, Izsakhár (jelentése: bér, béres) fia, vagyis Jákób unokája volt.


Izsakhár Jákób 5. fia Leától: „És monda Lea: Megadta az Isten jutalmamat (annak a bérét), amiért szolgálómat férjemnek adtam; azért nevezi nevét Izsakhárnak” (1 Móz. 30,18). „Izsakhár fiai pedig: Thóla, Puvah, Jób és Simrón” (1 Móz. 46,13).


Krónikák könyvében szereplő nemzetségtáblázat szerint Jób (jelentése: a megtámadott, a gyűlölt, üldözött) már Jásub (Jelentése: megtérő, hazatérő) néven szerepel: „Izsakhár fiai: Thóla, Pua, Jásub és Simron, négyen. (1 Krón. 7,1)


Látom az élő Jézust

Életcseppek: Az ÉNRŐL



"Mit tudna Jézus az életeddel tenni, ha nem élesztgetnéd újra és újra az 'én'-ed, azt a haldokló bálványt?!" /Józan L./

Charles Capps: Segítség a bőjthöz



Charles Capps egyik kicsi könyvében olvastam a következőt,
(azért küldöm el, hogy azoknak, akik böjtbe vagy
talán fogyókúrába kezdtek könnyebb legyen):


"Nem akarok annyit enni, hogy elhízzak tőle.
Oda számon a testemet Istennek,
és a testem a -bennem lakozó- Szent Szellem temploma.
Nem vagyok a magamé, hanem drága áron lettem megvásárolva,
ezért a Jézus nevében ellene állok a falánkságnak.


Parancsolok a testemnek, hogy nyugodjon le,
és engedelmeskedjen az Igének Jézus nevében.
A test kívánságait halálba adom, és parancsolok a testemnek,
hogy Isten Igéjének vesse alá magát.
(Róma 12:1; I.Kor. 6:19 igék alapján)


A nap gondolata: Arról, aki vagyont gyűjt



Jaj, aki vagyont gyűjt, és azt gondolja, hogy a vagyona halhatatlanná teszi.

Nyisd meg a Menny kapuját!..........és elindul az ébredés.......

Imádság: Hála azért, hogy Isten gyermekei vagyunk





Köszönjük, Istenünk, ajándékaidat. Hitetlenkedve hallgatjuk: vajon tényleg a miénk mindened, minden kegyelmed, szereteted és annak minden áldása? Gyermekeid vagyunk, Krisztus vére értünk is hullott. De milyen gyermekeid? Segíts, hogy örömmel tudjunk hűek maradni! Segíts, hogy ne tékozoljuk el drága kincseidet! Segíts, hogy jó gazda módjára gazdálkodjunk vele, hogy szaporítani tudjuk, hogy minél több embernek jusson belőle! Dolgozz velünk és irányíts minket is a munkában, hogy otthonná váljon ez a világ, és mi is útkészítői lehessünk Fiad országa eljövetelének! Ámen (V.L.)


A nap gondolata: A világ megjavításáról



Mielőtt hozzáfogsz, hogy megjavítsd a világot, háromszor járd körbe a saját házadat.(közmondás)

Napi Ige és gondolat : Igen és Nem





Egy embernek két fia volt, és az elsőhöz fordulva ezt mondta: Fiam, menj, dolgozz ma a szőlőben. Ő így felelt: Nem akarok; később azonban meggondolta magát, és elment. Azután a másikhoz fordulva annak is ugyanezt mondta. Ő azonban így felelt: Megyek, uram - de nem ment el. Ki teljesítette a kettő közül az apja akaratát?" "Az első" - felelték. Jézus erre ezt mondta nekik: "Bizony, mondom néktek: a vámszedők és a parázna nők megelőznek titeket az Isten országában. Mert eljött hozzátok János az igazság útján, de nem hittetek neki, a vámszedők és a parázna nők pedig hittek neki. Ti azonban ezt látva még később sem gondoltátok meg magatokat, hogy higgyetek neki. (Máté 21:28-32)


Két fiúról beszél az Úr Jézus. Fiak. Tehát családon belül van mindkettő. Az egyik olyan, aki azt mondja, hogy nem, és aztán meggondolja magát és mégis megy. A másik olyan, aki azt mondja, hogy igen, de mégse megy. Nézzük az első fiút. Nem baj, ha első válaszod Isten számára „nem”.


Ha valaki megért ebben téged, Isten mindenkinél jobban megért. Fáradt vagyok, rossz tapasztalataim vannak, csalódtam az életben, Istenben, egyházban, papokban. Isten türelmesen vár. De hívő életünkben is így van: olvassuk, vagy hallgatjuk az igét, s elismerjük igazságát, de aztán ha cselekvésre kerül a sor, igenünkből nem lesz.


Van azonban olyan is, - bár lenne egyre több - hogy váltig tiltakozom, nem adok, nem látogatom meg, nem teszem meg, ha még egyszer jön, nem hallgatom meg, stb. - de aztán mégis igen lesz belőle a cselekvés terén, mert a fiakat megfeddi az Úr az Ő igéjén keresztül … (Prókai Árpád)


Amaro Del - Érted adta

Nézz fel - Mighty to save

2011. augusztus 26., péntek

Ige: A megmenekülés egyetlen felétele



Már a próféták azt hirdették, hogy: … mindaz, aki az Úrnak nevét hívja segítségül, megmenekül; mert a Sion hegyén és Jeruzsálemben lészen a szabadulás, amint megígérte az Úr, és a megszabadultak közt lesznek azok, akiket elhív az Úr!” (Jóel. 2,32)

Ezt a próféciát idézi Péter apostol a Szent Szellem kitöltése után: „És lészen, hogy mindaz, aki az Úrnak nevét segítségül hívja, üdvözül (Csel. 2,21)

És hogy ki az az Úr, akinek a nevét segítségül kell hívni, arról így tesz bizonyságot a Szent Szellem: „…akik a mi Urunk Jézus Krisztus nevét segítségül hívják bármely helyen, a magukén és a miénken” (1 Kor. 1,2)

Ige: A megigazulás és a hit



Így szól a Szent Szellem: „mert egy az Isten, aki megigazítja [megigazulttá nyilvánítja] a körülmetéltet hitből, [éppúgy, mint aki] a körülmetéletlent [pogányt] pedig hit által. [a hiten keresztül]” (Róm. 3,30).


Mert Ábrahám: „… a körülmetélkedés jelét [ismertetőjelét, jegyét; jelképét] is körülmetéletlenül tanúsított hite igazságának pecsétjéül [pecsét (mint védelem vagy megóvás); - a rányomott bélyeg (a tulajdon vagy az eredetiség jeleként)] kapta, hogy atyja legyen minden körülmetéletlen hívőnek, hogy azok is igaznak fogadtassanak el.


És hogy atyja legyen a körülmetélteknek is, azoknak, akik nemcsak körülmetélkedtek, hanem követik is (menetel, lépést tart) a mi atyánknak Ábrahámnak körülmetéletlenségében tanúsított hitének nyomdokait” (Róm. 4,11-12).


„Amire el is hívott minket [ilyen edényekül hívott el minket is] nemcsak a zsidók, hanem a pogányok [nemzetek] közül is. Amint Hóseásnál (jelentése: Jehova az üdvösség) is mondja: Népemnek nevezem, [hívom] amely nem volt az én népem [azt, ami nem népem, népem gyanánt fogom elhívni] és szeretettnek [kedveltnek] azt, ami nem volt szeretett. [amelyet nem szeretek, (agapé=Isten szerinti) szeretett népemnek; és ki irgalmat nem talált, irgalmasságot találónak].


És lészen, hogy azon a helyen, ahol ez mondatott nékik: Ti nem vagytok az én népem, ott az élő Isten fiainak fognak hívatni.” (Róm. 9,24-26) .


Így szólt Isten szava a prófétán keresztül: „És eljegyezlek téged magamnak örökre, és pedig igazsággal és ítélettel, kegyelemmel és irgalommal jegyezlek el. Eljegyezlek magamnak a hit ajándékával, és megismered az Urat. Mert bevetem vele a földet, és akit „Nincs irgalom”- nak hívnak, ahhoz irgalmas leszek, a „Nem népem”- nek ezt mondom: Népem vagy, ő pedig ezt mondja: Én Istenem!” (Hós. 2,18-19.22).


Péter apostolon keresztül pedig kijelentést nyer a prófécia beteljesülése: „Ti azonban választott nemzetség, királyi papság, szent nemzet vagytok, Isten tulajdonba vett népe, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki a sötétségből az ő csodálatos világosságára hívott el titeket. Akik egykor nem az ő népe voltatok, most pedig Isten népe vagytok, akik számára nem volt irgalom, most pedig irgalomra találtatok” (1 Pét. 2,9-10).


És így valósult meg Isten szava, amely kijelenti, hogy: „De lesz még annyi Izráel fiainak a száma, mint a homok a tengerparton, amelyet nem lehet megmérni, sem megszámolni. Akkor ahelyett, hogy ezt mondanák nekik: Nem vagytok népem! - ezt mondják: Az élő Isten fiai vagytok!” (Hós. 1,10).


Az Ábrahámnak tett ígéret így hangzott: „És nagy nemzetté (néppé) teszlek, és megáldalak téged, és felmagasztalom (naggyá teszem) a te nevedet, és áldás leszesz. És megáldom azokat, akik téged áldanak, és aki téged átkoz (gyaláz), megátkozom azt: és megáldatnak te benned (Általad nyer áldást) a föld minden nemzetségei” „És megállapítom az én szövetségemet én közöttem és te közötted, és te utánad a te magod között annak nemzedékei szerint örök szövetségül, hogy legyek tenéked Istened, és a te magodnak te utánad” (1 Móz. 12,2-3; 17,7).


És az Újszövetségben nyer kijelentést, hogy ki az Ábrahám magja: „Az ígéretek pedig Ábrahámnak adattak és az ő magvának. Nem mondja: És a magvaknak, mint sokról; hanem mint egyről. És a te magodnak, aki a Krisztus” (Gal. 3,16).


És a pogányokból (nemzetekből) megtérteknek is így szól az Úr: „Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,29).


Mert az Ábrahámnak tett ígéret így szólt: „És a te magod olyan lészen mint a földnek pora, és terjeszkedel nyugatra és keletre, északra és délre, és te benned és a te magodban áldatnak meg a föld minden nemzetségei” (1 Móz. 28,14).


Ez az ígéret pedig Krisztus és az Ő testére vonatkozott, ahogy erről bizonyságot is tesz az Írás: „… És a te magodnak, aki a Krisztus” (Gal. 3,16). Mert: „Mi pedig, atyámfiai, Izsák szerint, ígéretnek gyermekei vagyunk” (Gal. 4,28).


És folytatódik a kijelentés: „Azaz, nem a (hús)testnek fiai az Istennek fiai; [nem a testi származás szerinti utódok Isten gyermekei] hanem az ígéret fiait [gyermekeit] tekinti [nevezi] magul” (Róm. 9,8).


Beteljesült tehát a prófécia, és Isten akarata megvalósult, mert létrejött Isten népe, aki a Krisztus népe: „Hiszen te Istenednek, az Úrnak szent népe vagy. Téged választott ki Istened, az ÚR, hogy tulajdon népe légy valamennyi nép közül, amelyek a föld színén vannak” És a Szent Szellem erről így tesz bizonyságot: „Azt pedig tudjuk, hogy akik Istent szeretik, azoknak minden javukra szolgál, azoknak, akiket elhatározása szerint elhívott.


Mert akiket eleve kiválasztott, azokról eleve el is rendelte, hogy hasonlókká legyenek Fia képéhez, hogy ő legyen az elsőszülött sok testvér között. Akikről pedig ezt eleve elrendelte, azokat el is hívta, és akiket elhívott, azokat meg is igazította, akiket pedig megigazított, azokat meg is dicsőítette” (5Móz. 7,6; Róm. 8,28-30).


Azokat: „Akik ki vannak választva az Atya Isten eleve rendelése (előre látás, ismeret, tudás) szerint, a Szellem megszentelésében (akiket Isten az Atya gondviselése a Szellem megszentelése által kiválasztott), engedelmességre. (figyelmes hallgatás, vagyis szolgálatkészség vagy alárendelés), és Jézus Krisztus vérével való meghintésre…” (1Pét 1:2).


És a Krisztus testének, mert: „Nincs zsidó, sem görög; nincs szolga, sem szabad; nincs férfi, sem nő; mert ti mindnyájan egyek vagytok a Krisztus Jézusban. Ha pedig Krisztuséi vagytok, tehát az Ábrahám magva vagytok, és ígéret szerint örökösök” (Gal. 3,28-29)


Ige: A kenyér megtöréséről



Az Úr Jézus golgotai áldozata előtt tanítványaival tartotta meg a pászka vacsorát, és az evangélium így ad hírt az utolsó vacsorán megtört kenyérről: „És minekutána a kenyeret vette, hálákat adván [(eukhariszteó): hálaadó imádságot mond] megszegé, (megtörte) és adá nékik, mondván: Ez az én testem, mely ti érettetek adatik: ezt cselekedjétek az én emlékezetemre” (Luk. 22,19)


A jeruzsálemi keresztények naponta törték meg a kenyeret: „Akik pedig hittek a beszédének, bemerítkeztek, és azon a napon mintegy háromezer személy csatlakozott hozzájuk. Ezek pedig kitartóan részt vettek az apostoli tanításban, a közösségben, a kenyér megtörésében és az imádkozásban. Napról napra állhatatosan, egy szívvel voltak a templomban, és amikor házanként megtörték a kenyeret, örömmel és tiszta szívvel részesültek az ételben” (Csel. 2,41-42.46)


Az apostol megvallása: „mert én nem embertől vettem, nem is tanítottak rá, hanem Jézus Krisztus kinyilatkoztatásából kaptam” (Gal. 1,12)


A kenyér megtörésének ideje: „A hét első napján pedig, amikor összegyűltünk, hogy megtörjük a kenyeret, Pál prédikált nekik, és mivel másnap már el akart utazni, a tanítást egészen éjfélig meghosszabbította” (Csel. 20,7)


Az Úr Jézust hatalmas tömeg hallgatta, éhen szomjan, s a tanítványok szóltak az Úrnak emiatt: „És parancsolá nékik, hogy ültessenek le mindenkit csoportonként a zöld pázsitra. Letelepedének azért szakaszonként, százával és ötvenével. Ekkor Jézus vette az öt kenyeret és a két halat, feltekintett az égre, megáldotta és megtörte a kenyereket, majd átadta a tanítványoknak, hogy tegyék eléjük; és a két halat is elosztotta mindnyájuknak.


Miután mind ettek, és jól is laktak, összeszedték a kenyérdarabokat tizenkét tele kosárral; és azt is, ami a halakból maradt. Akik pedig ettek a kenyerekből, ötezren voltak, csak férfiak” (Márk. 6,39-44)


A feltámadott Úr az emmausi (jelentése: (forró (meleg) források) úton megjelenik két tanítványnak: „És amikor asztalhoz telepedett velük, vette a kenyeret, megáldotta (eukhariszteó): hálaadó imádságot mond) megtörte és nekik adta. Erre megnyílt a szemük, és felismerték, ő azonban eltűnt előlük” (Luk. 24,30-31)


Pál apostol a troási gyülekezetben hirdeti Isten igéjét: „A hétnek első napján pedig a tanítványok egybegyűlvén a kenyér megszegésére [megtörésére], Pál prédikál vala nékik, mivelhogy másnap el akara menni; és a tanítást megnyújtá éjfélig. Vala pedig elegendő szövétnek [fény] abban a felházban, ahol egybe valának gyülekezve.


Egy Eutikhus [jelentése: a szerencsés. - szerencsés sorsú] nevű ifjú pedig ül vala az ablakban, mély álomba merülve: és mivelhogy Pál sok ideig prédikála, elnyomatván az álom által, aláesék a harmadik rendházból, és halva véteték föl. Pál pedig alámenvén, reá borula, és magához ölelve monda: Ne háborogjatok [zajongjatok]; mert a lelke [(pszükhé) = élet] benne van.


Azután fölméne, és megszegé [megtörte] a kenyeret és evék, és sokáig, mind virradatig beszélgetvén, úgy indula el” (Csel. 20,7-11)


Pál apostolt hajón viszik a római fogságra, és a hajó nagy viharba kerül: „Addig pedig, míg nappal lenne, inti vala Pál mindnyájokat, hogy egyenek, mondván: Ma tizennegyedik napja, mióta folyton étlen várakoztok, semmit sem véve magatokhoz. Azért intelek benneteket, hogy egyetek, mert ez a ti javatokra szolgál (szótéria =üdvösségeteket; megmeneküléseteket szolgálja). Mert közületek senkinek sem esik le egy hajszál a fejéről.


Mikor pedig ezeket mondá, és kenyeret vőn kezébe, hálákat ada [(eukhariszteó): hálaadó imádságot mond] Istennek mindnyájuk előtt, és megtörvén, kezde enni. Felbátorodván pedig mindnyájan, szintén vevének magukhoz táplálékot. Valánk pedig a hajóban lélekszám szerint összesen kétszázhetvenhatan” (Csel. 27,33)


Elveszettek voltunk B.wmv

Morzsák az Élet Kenyeréből: Isten megismeréséről



"Isten igéjét ismerni: jó; megismerkedni az Ő útaival: még jobb, de magának Istennek megismerése: a létező legjobb." (Vida Sándor)

Imádság: Köszönet mindenért



Drága Mennyei Édesatyám! Köszönöm mérhetetlen szeretetedet. Köszönöm, ahogyan minden reggel, érezhetően magam mellett tudhatlak a csendességekben. Köszönöm, ahogyan elém hozod tanításaidat, ahogyan elém hozod azokat, akiket imádságban hordoznom kell, amiként indítasz az utamra minden napon, és köszönöm a békességet is, amivel elindulhatok. Köszönöm a szolgálatokat, és a Testvéreket. Köszönöm a szeretteimet, és az ellenségeimet. Köszönöm a jót és a nehezet egyaránt, ami ma is vár rám, bátran mehetek, mert tudhatom, hogy a Te irgalmasságod ma sem marad el. Kérlek Atyám, őrizd meg a hálát a szívemben. Jézus érdeméért hallgass meg Uram. Ámen. (M.D.)

Építő gondolatok : Ne aggódj,hanem cselekedd az Igét



6,33 Keressétek először az ő országát és igazságát, és ezek is mind ráadásul megadatnak nektek. (Máté)


Isten nem akarja, hogy reggel az legyen az első dolgunk, hogy megragadjuk az újságot és végigolvassuk az összes rossz hírt, ami a világban történt. Tudja, ha ezt tesszük, akkor a szívünk tele lesz aggódással és félelemmel. Ha állandóan az újságokat, magazinokat, gazdasági elemzéseket, orvosi folyóiratokat bújjuk, mindenféle filmeket nézünk, vagy egyfolytában a neten lógunk, akkor ezek lesznek a lelkünk „táplálékai” Isten Igéje helyett.


Ne értsetek félre, nem vagyok ellene ezeknek a dolgoknak. De ha csak ezekkel a dolgokkal tömjük magunkat, amelyek amúgy sem képesek megelégíteni minket, akkor ne csodálkozzunk, hogy telve leszünk aggodalommal és félelemmel.


Jézus nem akarja, hogy aggódjunk az élet dolgai miatt – hogy, mit eszünk, mit iszunk, mit veszünk fel – mert ezek miatt a dolgok miatt aggódnak a pogányok és ezek után a dolgok után futkosnak az életben. Azt mondja, hogy a mi Mennyei Atyánk jól tudja, hogy mindezekre szükségünk van (Máté 6:31-32).


Ezért ígérte meg nekünk, hogy ha először Isten királyságát és az Ő igazságát keressük, akkor mindazok a dolgok, amiket a világ hajkurász, ráadásul megadatnak nekünk. Ráadásul – ez azt jelenti, hogy bőven!


Ne az újságot ragadjuk meg először, hogy aztán mindjárt meg is osszuk a rossz híreket a barátainkkal, hanem a Bibliánkat, és olvassuk el a jó híreket, amiket Isten az adott napra készített ki számunkra. Keressük először Isten országát és az Ő igazságát, és ráadásként megkapunk mindent.
Joseph Prince