Egy néger kisfiú nézte a léggömbárust a vásárban.
Az árus jó üzletember volt és reklámként eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, ahová sok gyermek szempár követte, míg el nem tűnt a szemük elől. Egy sereg fiatal vásárlót vonzott oda a felemelkedő lufi látványa. Azután eloldott egy kék színűt, majd egy sárgát is az árus. Egymás után felszálltak a magasba, egyre kisebbnek látszottak, majd eltűntek.
Az árus jó üzletember volt és reklámként eloldozott egy piros lufit, amely felszállt a magasba, ahová sok gyermek szempár követte, míg el nem tűnt a szemük elől. Egy sereg fiatal vásárlót vonzott oda a felemelkedő lufi látványa. Azután eloldott egy kék színűt, majd egy sárgát is az árus. Egymás után felszálltak a magasba, egyre kisebbnek látszottak, majd eltűntek.
A kis néger egy darabig álldogált a fekete lufi előtt, majd bátortalanul megkérdezte:
- Bácsi ha elengedné, a fekete lufi is felszállna olyan magasra, mint a többi?
A léggömb árus megértően mosolygott rá. Eloldotta a fekete lufi zsinegjét és miközben az felszállt a magasba, így szólt:
- Kisfiam, nem a színe számít, hanem ami belül van, az emeli magasba!
"Mert az Úr nem azt nézi, amit az ember,
mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van,
de az Úr azt nézi, ami a szívben van."
mert az ember azt nézi, ami a szeme előtt van,
de az Úr azt nézi, ami a szívben van."
Sámuel első könyve 16,17b.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése