2013. február 21., csütörtök

Isten szolgálatra hívása


Másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk (szolgáljunk) Istennek.(Róm 7:4)

Amikor Isten üdvösségre hív minket, akkor szolgálni is szólít. A két elhívás ugyanaz. Függetlenül hivatásunktól vagy karrierünktől, Isten teljes idejű keresztény szolgálatra hívott el bennünket. A „nem szolgáló keresztény” kifejezés teljesen ellentmondásos.

A Biblia így tanít: „Mert ő szabadított meg minket, és ő hívott el szent hívással, nem a mi cselekedeteink alapján, hanem saját végzése és kegyelme szerint…” (2 Tim 1:9)
Péter kiegészíti: „Ti azonban választottak (vagytok) …, hogy hirdessétek nagy tetteit annak, aki … elhívott titeket.” (1 Pét 2:9) 

Isten szolgálatra hívott el bennünket. Fiatalon azt gondolhattuk, hogy Isten igazi szolgálói csak lelki pásztorok, misszionáriusok, apácák vagy más teljes idejű gyülekezeti dolgozók lehetnek. A Biblia azonban azt mondja, hogy Isten mindenkit elhívott a szolgálatra. ( Ef 4:4-14; lásd még: Róm 1:6-7; 8:28-30, 1 Kor 1:2,9,26; 7:17; Fil 3:14; 1 Pét 2:9; 2 Pét 1:3)

Isten elhívását töltjük be minden alkalommal, ha használjuk a Tőle kapott adottságainkat. Ezt mondja az Írás: „…másé vagytok: azé, aki feltámadt a halottak közül, hogy gyümölcsöt teremjünk (szolgáljunk) Istennek.” (Róm 7:4)

Az időnk mekkora részében szolgálunk Istennek? Kína egyes gyülekezeteiben így köszöntik az új hívőket: „Jézusnak mostantól újabb szeme van látni, új füle hallani, új keze segíteni, és új szíve szeretni másokat.”

(Forrás: Napi remény)




A hűség jutalma


„Légy hű mindhalálig, és néked adom az Élet koronáját!” (Jel. 3,10)



Az Írás, mint az elválasztottság eszköze



A Ján. 1:1. szerint Isten Szava már kezdetben volt, és ez a Szó Isten. Minden Őérte és Őáltala teremtetett. A Zsid. 1:3. megerősíti, hogy minden teremtett dolgot Isten Szavának az ereje tart a helyén, Isten Szava élő és erőteljes, élesebb a kétélű kardnál is, és elválasztja a szellemet a lélektől. (Zsid. 4:12.)

Elkülönített akarsz lenni? Isten Szava segíthet el erre.

Amit az Írással teszünk, megmutatja, hogy szeretjük-e Jézust, vagy nem. A Ján. 14:21-24. azt mondja, hogy ha szeretjük Jézust, akkor engedelmeskedni fogunk a szavainak, és ha engedelmeskedünk, akkor Jézus és Atyja eljön hozzánk, hogy nálunk lakozzon. Az Úr megígérte, hogy megnyilvánul azok előtt, akik engedelmeskednek Neki. Mi másra kellene pedig vágynunk, mint arra, hogy az Úr velünk lakjon, és kijelentse Magát nekünk? Az, hogy a jelenléte milyen erőteljes az életünkben, attól függ, ahogyan a Szavát kezeljük. Ne feledd az I. Ján. 3:8. szavait: Jézus azért jelent meg, hogy az ördög munkáit lerontsa. Amikor az Úr megnyilvánul előttünk, akkor automatikusan elszigetelődünk az ördög munkáitól.
Nagy Istent szolgálunk, de megérinthetjük a Szaván keresztül. Ez azt jelenti, hogy amikor keressük Őt, fontos helyet kell adnunk a Bibliának. Ahhoz kell visszatérnünk.

A Zsid. 1:3. mondja:
„Aki az ő dicsőségének visszatükröződése, és az ő valóságának képmása, aki hatalma szavával fenntartja a mindenséget, aki minket a bűneinktől megtisztítván, ült a Felségnek jobbjára a magasságban.”

Az egész teremtettséget Isten Szavának az ereje tartja össze. Ásd bele magad az Írásba! Az már kezdetben is volt, és amikor az és a föld elmúlik, Isten Szava még mindig meglesz. Ez a tisztító erő. A Biblia azt mondja: Krisztus a Szavával tisztítja meg az egyházat. (Ef. 5:26.)

Szeretteim, itt az ideje, hogy visszatérjünk az Íráshoz. Javaslom, hogy öt dolgot tegyetek vele:
Olvassátok naponta!
Tanulmányozzátok naponta!
Imádkozzátok naponta!
Engedelmeskedjetek neki minden nap!
Valljátok meg naponta!

Ha igyekszünk megélni ezt az öt elvet, az életünk végleg megváltozik. Isten Szavában teremtő erő rejlik. Olyan, mint egy mag. Beleesett Mária méhébe, és létrehozott egy kisbabát. Amikor elérkezett hozzám, megszabadult egy bűnös. Amikor az emberek kimondják, menekülnek a démonok. Add meg az Írásnak a méltó helyet az életedben!

Amint belemerülsz, a Szent Szellem melléd lép, sok dologra megtanít és kinyitja a szemedet, hogy meglásd a sok igazságot Isten Beszédében. Megtanít hangja meghallására és arra, hogy megtanuld, hogyan szól Ő. Amint aláveted magad Neki és engeded, hogy vezessen, Ő megtanít, hogy hogyan lehetsz Vele közösségben. Ő tanít a Vele való együttélésre, mert dolgozni akar az életedben azzal a céllal, hogy elváltoztasson Isten képére és hasonlatosságára. Ezután kezdesz hatni majd a körülötted lévő világra és a rendszerre, amely oly sokáig fogva tartott. Ez csak az Istennek való elválasztottság utazásának a kezdete. Még nagyon sok a felfedeznivaló, és minél tovább haladsz, annál inkább Istentől függsz majd. Az elkülönítettség egy életen át tartó vándorlás Istennel.

John Mulinde: Istennek szentelve c. könyvének 11. fejezetéből

Albert Einstein: A háborúkról


“Azt nem tudom, hogy a Harmadik világháborút milyen fegyverekkel fogják megvívni, de a negyediket biztosan botokkal és kövekkel.” 



Dr. Kováts György: ÉLET AZ ÖRÖKSÉGGEL - 7.


Róm 8:32 Aki az ő tulajdon Fiának nem kedvezett, hanem Őt mindnyájunkért odaadta, mimódon ne AJÁNDÉKOZNA Vele együtt mindent minékünk?

A mi Istenünk nem azért gyűjti be magához a fiakat, hogy utána nyomorgassa őket. Akármilyen legyen is a helyzet a világon, bármit szerkesszen is össze az ördög, bármilyen nyomorúságot hozzon is rá az emberiségre, vagy egy-egy ország lakóira, nem ember az Isten, hogy hazudjon. Ő szeret, és ellát. Ő a gondoskodás Istene. Szabadító, megtartó, megsegítő, felemelő, kiemelő, gyámolító, pártfogó, szerető Isten. 

Az ördög állítja be Istent rosszakaratúnak. Az ördög mondja, hogy kegyetlen.
A mi Istenünk Ábrahámtól nem vette el a fiát. Ellenkezőleg. Ő ajándékozta oda neki. Ő hívta el hitre Ábrahámot, Ő akarta, hogy Izsák megszülessen. Ő adta az ajándékot. És amikor elkérte – nem vette el! Ábrahám odaadta Neki. Nem tartotta vissza, mert az Ura volt a mindene, és nem a fia, de az Élő és Megtartó Isten (JHWH Jireh) NEM VETTE EL őt. Az ördög veszi el azt, amit Isten neked odaad. Az ördög a tolvaj. Csak Istenre keni. Istent vádolja. (1Móz 22. Ján 10,10.)

Akármit magyarázott is neked az ördög Vele kapcsolatban, akármilyen korábbi vallásos tanítás idején, üres, megtéretlen, vagy hitetlen teológiák alapján, amik mint a kígyó, az ajtó résén át is becsúsztak igehirdetésekbe, lelki tanácsokba, vagy „keresztény közvélekedésekbe”, okoskodásokba – a mi Istenünk MÁS.
Nem ilyen.

Üzenet!



Készítette: Tamás Bolla
Ahogy imádkoztam, ezt az üzenetet kaptam. Bátorítson Téged is, ha szól Hozzád!

Egy hegymászót láttam, aki újabb és újabb és magasabb csúcsokat mász meg, ezekkel nagy győzelmeket aratva a szellemvilágban. Isten nagy dolgokra hívott el, NAGYOBBRA mint amekkorának Te most a tudatában vagy! Ezért nagyobbak az átlagosnál a
próbáid/harcaid is. Ezek a próbák a kiképzésed/felkészítésed szerves részei. Ne vádold Magad SEMMIÉRT! Látja az ÚR a szívedet és igaznak tart Téged, az Ő szíve szerint valónak. Ne a miértekre keresd a választ, hanem a hogyanokra. Bármit is mondjon az ÚR,
merd megtenni a gyakorlatban is! Ő bölcs Isten és hosszú távon tervez, az Örökkévalóságra készít fel. Soha ne feledd: az ÚR nem ad erőn felüli feladatot/terhet! ERŐS vagy, erősebb, mint gondolnád! Mert bízol a Teremtődben és mersz "kockáztatni", hitben kilépni.
Ezt kaptam Szellemben

További GYŐZTES napot!

Bolla Tamás

2013. február 20., szerda

Ige: A választottak



 „Mikor pedig Galilea tengere mellett [Galileai-tó partján] járt, látá Simont és Andrást, annak testvérét, amint a tengerbe [vízbe] (kör)hálót vetének [kerítőhálót dobtak]; mert halászok valának.

És monda nékik [Így szólította meg őket] Jézus: [Gyertek] Kövessetek engem, és én azt mívelem [cselekszem], hogy embereket halásszatok [és emberhalászokká teszlek benneteket].

És azonnal [rögtön; tüstént] elhagyván az ő (kerítő)hálóikat, követék őt [és csatlakoztak hozzá].

És onnan egy kevéssé elébb menve [továbbhaladva], látá [megpillantotta] Jakabot, a Zebedeus fiát és annak testvérét, Jánost, amint a (halász)hajóban azok is a (kerítő)hálókat kötözgetik [igazgatták; javították; rendezgették; foltozgatták; a hálót szedték rendbe] vala

És azonnal hívá őket. És ők atyjukat [apjukat], Zebedeust a napszámosokkal [halászlegényeivel; béresekkel] a (halász)hajóban hagyva, utána menének [és a nyomába szegődtek; követék őt]” (Márk.1,16-20)

A János írása szerinti Evangélium bemutatja az előzményeket: a leendő tanítványok először hallottakJézusról:Másnap ismét ott állt János két tanítványával együtt, és rátekintve Jézusra, aki arra járt, így szólt: „íme, az Isten Báránya!” Meghallotta a két tanítvány, hogy ő ezt mondta, és követték Jézust. Jézus megfordult, és amikor meglátta, hogy követik őt, megszólította őket: „Mit kerestek?” Ők pedig ezt válaszolták: „Rabbi - ami azt jelenti: Mester -, hol van a lakásod?” Ő így szólt: „Jöjjetek, és meglátjátok.” Elmentek tehát, meglátták, hol lakik, és nála maradtak azon a napon; körülbelül délután négy óra volt ekkor. A kettő közül, akik ezt hallották Jánostól és követték őt, András, Simon Péter testvére volt az egyik. Ő mihelyt találkozott testvérével, Simonnal, ezt mondta neki: „Megtaláltuk a Messiást” - (ami azt jelenti: Felkent). Odavitte Jézushoz, aki rátekintve így szólt: „Te Simon vagy, Jóna fia: téged Kéfásnak fognak hívni” - (ami azt jelenti: Kőszikla)” (Jn. 1,35-42)

A Lukács írása szerinti Evangélium további részleteket közöl a tanítványok elhívásáról: „És lőn, hogy mikor a sokaság hozzá tódult, hogy hallgassa az Isten beszédét, ő a Genezáret tavánál áll vala; És láta két hajót állani a vízen: a halászok pedig, miután azokból kiszállottak, mossák vala az ő hálóikat. És ő bemenvén az egyik hajóba, amely a Simoné vala, kéré őt, hogy vigye egy kissé beljebb a földtől: és mikor leült, a hajóból tanítá a sokaságot. Mikor pedig megszűnt beszélni, monda Simonnak: Evezz a mélyre, és vessétek ki hálóitokat fogásra. És felelvén Simon, monda néki: Mester, jóllehet az egész éjszaka fáradtunk, még sem fogtunk semmit: mindazáltal a te parancsolatodra levetem a hálót. És ezt megtévén, halaknak nagy sokaságát keríték be; szakadoz vala pedig az ő hálójuk. Intének azért társaiknak, akik a másik hajóban valának, hogy jöjjenek és segítsenek nékik. És eljövén, megtölték mind a két hajót, annyira, hogy csaknem elsülyedének. Látván pedig ezt Simon Péter, Jézusnak lábai elé esék, mondván: Eredj el én tőlem, mert én bűnös ember vagyok, Uram! Mert félelem fogta körül őt és mindazokat, akik Ővele valának, a halfogás miatt, amelyet fogtak; Hasonlóképen Jakabot és Jánost is, a Zebedeus fiait, akik Simonnak társai valának. És monda Simonnak Jézus: Ne félj; mostantól fogva emberhalász leszel. És a hajókat a szárazra vonván, elhagyák mindenüket és követék őt” (Luk. 5,1-11)

Ezékiel már prófétált az „emberhalászok”- ról. Az Úr megmutatta Ezékielnek az Új templomot: „Azután visszavitt engem a templom bejáratához. Ott víz fakadt a templom küszöbe alól kelet felől, mert a templom keletre néz. A víz a templom déli oldala mellől, az oltártól délre folyt tovább. És mondá nékem: Ez a víz a keleti tájékra foly ki, és a lapácra megyen alá, és a tengerbe megyen be, a tengerbe szakad, és meggyógyul a víz. És lészen, hogy minden élő állat, amely nyüzsög, valahova e folyam bemegyen, élni fog; és a halaknak nagy bőségük lészen, mert ez a víz bement oda, és azok meggyógyulnak, és él minden, valahova e folyó bement. És lészen, hogy halászok állanak rajta Éngeditől (vadkecskék forrása /pogányok/) Énegláimig (a két borjú forrása /Izráel/): varsák kivető helye lészen; nemük szerint lesznek benne a halak, mint a nagy tenger halai, nagy bőséggel” (Ez. 47,1.8-10)


Már hajnalcsillag kél fel

Uram! Kérlek:

 „Tisztíts meg engem izsóppal, és tiszta leszek; moss meg engemet, és fehérebb leszek a hónál” (zsolt. 51,9)



Az élő folyó


"Fájdalmasan csalódni fogsz, amikor rájössz, hogy rászedtek, megmérgeztek gyakran még azok is, akiket annyira szeretsz. Amikor annyira legyengít a szomjúság, hogy már járni sem tudsz, akkor talán meglátod fenn a Golgota hegyén a folyammá szélesedő, mindent tisztára mosó és minden szomjat eloltó Élő Folyót."



Carl Eichhorn: Bizonytalan Isten-keresés


Odafutott hozzá egy ember, térdre borult elõtte és megkérdezte tõle: Jó Mester, mit cselekedjem, hogy az örök életet elnyerjem? Jézus pedig így válaszolt neki: Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten. (Márk 10, 17-18)

Ebben az ifjú emberben igazán nemes törekvés, felfelé vonzódás élt, amit Isten ébresztett benne. A legmagasabb cél lebegett szeme elõtt: az igazi és örök élet elnyerése. De még nem ismerte igazán saját magát. Térdre borult az Úr elõtt, hogy a békesség után való forró vágyakozását így is kifejezésre juttassa.

Néhány perc múlva mégis kedveszegetten hagyja ott Jézust. A lelkesedés gyakran csap át az ellentétbe. Az igazság igen józan valami. S mivel Jézus maga az igazság, gyakran kijózanítólag hat. "Miért mondasz engem jónak? Senki sem jó, csak egy: az Isten." Jézus nem azt mondja önmagáról, hogy õ nem jó, mert hiszen õ igazán az volt. Tõlünk bûnös emberektõl el is határolja magát, mikor ezt monda: "...ti gonosz létetekre..." (Lk 11, 13); vagy amikor ezt a kérdést teszi fel: "Közületek kicsoda bizonyíthat rám bûnt?" (Jn 8, 46). De ugyanakkor tudta, mint senki más, mi a bûn.

- Az ifjú azonban nem ismerte fel Jézusnak, mint Isten Fiának ezt az egyedülálló vonását, hogy közvetlen részese az abszolút isteni jónak. Csak egy tanítómestert látott benne, s így ez a megszólítás "jó Mester" az õ esetében helytelen volt. Jézus meg is rója érte. Látva, hogy ez a fiatalember túlságosan bõkezûen osztogatja a "jó" jelzõt. Persze önmagát is annak tartja, mert nincs tudatában annak, hogy õ is bûnös Isten törvényének megszegésében. Túlértékeli önmagát. Jézust azonban nem lehet udvariaskodással megvesztegetni: "senki sem jó" - te sem!

Mennyire szüksége van nemcsak szívünknek, de beszédünknek, kifejezési módunknak is a megtisztulásra. Sokszor esünk túlzásokba, használunk hangsúlyozottabb kifelezéseket, hízelgõ szavakat s közben belül egészen mást gondolunk. Vagy nagyon is lelki módon akarunk beszélni, sokszor vesszük a szánkra, hogy "az Úr" s közben lassanként csak üres "uram-uramozás" lesz belõle. Minden olyan beszéd, mely nem fedi a tényeket, a belsõ igazságot, csak üres frázis-halmaz, fedezet nélkül való hamis pénz. Legyünk beszédünkben is mértéktartók, egyszerûek, igazak, ragaszkodván mindig a teljes igazsághoz. Így jutunk ahhoz is közelebb, aki maga az Igazság.

Carl Eichhorn: "Isten műhelyében" c. könyvéből

http://www.keresztenydalok.hu/ahitatok/eichorn?ho=1&nap=18

A csodálatos fal


Ellenséges csapatok közeledtek a faluhoz. Az emberek szörnyű dolgokat beszéltek kegyetlenségükről. Sokan elmenekültek, és üresen hagyták házaikat. A falu szélén lakott egy öreg néni az unokájával.

Úgy gondolom- mondta a nagymama az unokájának- nekünk meg kell védenünk a falut. Térdeljünk le tehát és imádkozzunk. Elővette öreg imakönyvét, feltette a szemüvegét és rákezdett az egyik egyházi énekre. „ Építs falat körénk és ments meg ellenségeinktől.”

Ó nagymama milyen jó lenne, ha a jó Isten falat építene körénk. Annál inkább jó lenne ez, mert a mi házunk a legelső és itt lesznek a legéhesebbek a farkasok.

Ne csüggedj gyermekem, Istennél semmi sem lehetetlen, még ez is megtörténhet.

Közben odakinn havazni kezdet, föltámadt a szél és hordani kezdte a havat. Az ellenséges csapatok is megérkeztek. Ezt onnan tudták, hogy kiáltozást és jajgatást lehetett hallani a faluból. Egy teljes órán keresztül hallani lehetett a lovak dobogását. A nagymama házában azonban minden rendben volt. Egyetlen ellenséges katona sem tette be a lábát. Nyugodtan lefeküdtek tehát és így várták a reggelt. Ekkor aztán felkelt nagyanyó és óvatosan kinyitotta a konyhaajtót. De mi az? Megvakult talán? Megdörzsöli a szemét és sehogy sem érti, miért nem lát ki az utcára. Hamarosan erre is rájött. A ház teljes hosszában egy hatalmas hóhegy emelkedett, amit a szél hordott össze és teljesen elzárta a házat a világtól. Ez volt az a fal amelyet Isten épített benne bízó gyermekei megmentésére. Így aztán megmenekültek az ellenség támadásától és megköszönték Istennek, hogy meghallgatta imádságukat.

http://kszecegled.hu/index.php/tortenetek-bolcsessegek/259-a-csoda

Creflo Dollar: Isten Jelenléte


Szeretnék egy dolgot beégetni a szellemedbe, hogy ezután soha többé ne kételkedj Isten jelenlétében! Ti fiak és lányok vagytok, a Mindenható Isten fiai és lányai. Kezdd el magad helyesen látni, és ne engedd ebből kibeszélni magad!

1Móz 3,4-10 És monda a kígyó az asszonynak: Bizony nem haltok meg; Hanem tudja az Isten, hogy amely napon ejéndetek abból, megnyilatkoznak a ti szemeitek, és olyanok lesztek mint az Isten: jónak és gonosznak tudói. És látá az asszony, hogy jó az a fa eledelre s hogy kedves a szemnek, és kívánatos az a fa a bölcsességért: szakaszta azért annak gyümölcséből, és evék, és ada vele levő férjének is, és az is evék. És megnyilatkozának mindkettőjöknek szemei s észrevevék, hogy mezítelenek; fügefa levelet aggatának azért össze, és körülkötőket csinálának magoknak. És meghallák az Úr Isten szavát, aki hűvös alkonyatkor a kertben jár vala; és elrejtőzék az ember és az ő felesége az Úr Isten elől a kert fái között. Szólítá ugyanis az Úr Isten az embert és monda néki: Hol vagy? És monda: Szavadat hallám a kertben, és megfélemlém, mivelhogy mezítelen vagyok, és elrejtezém.

A győztesekre két dolog jellemző: a félelem nélküliség és Isten jelenléte.

A diadalmasokra az jellemző, hogy minden csatát megnyernek. Dávid például egyetlenegyet sem veszített el. Minden győztesnek két fegyvere van. A félelem nélküliség az egyik. Nem tudsz győzni, ha félelem van benned. Ez kapcsolódási pont az ördög és a félelem, a félelem tárgya között. Isten nem a félelem szellemét adta nekünk, hanem az erő, szeretet és józan értelem szellemét. Bár meghajolhatsz a félelem előtt, de az nem az intellektusunk terméke. Ez kívülről jön az értelmünkhöz: az érzékeinken – látásunk, hallásunk – és tapasztalatainkon keresztül, ami a természetes világból érkezik. A félelmet arra használja az ördög, hogy kételkedj Isten Igéjében. Tehát a félelem-nélküliség alapvető. Át tudsz menni olyan helyzeteken, amikor egy fikarcnyi félelem sincs benned, és a sátán semmit sem tud tenni veled. Hogy bármit is tudjon tenni, ahhoz félelemnek kell lenni. Ahol félelem van, ott sátán is van. Ez egy szellemi erő, de a félelem nem Istentől van.

Hogy mindenkor győzni tudj, a második fegyverre is szükséged van: ez Isten jelenléte.
Ma egy hozzáállást mutatok neked, amit minden diadalmaskodónak, minden győztesnek birtokolnia kell. A vallás azt mondja, csak Jézus képes úgy élni, hogy minden csatát megnyer. De te Isten fia vagy, s újjászületés után képes vagy te is így élni. Isten gondolkodásmódja az újjászületett ember gondolkodásmódja, Isten hozzáállása az újjászületett ember hozzáállása is. Ez a hozzáállás pedig a bizonyosság, mégpedig annak a bizonyossága, hogy Isten mindig veled van, amíg csak itt vagy a földön.
Isten nem azt ígérte, hogy csak akkor lesz veled, ha megfelelően viselkedsz, ha szép és jó vagy. Nincs egy Mikulás-listája!

Felfedezted már, hogy amikor féltél, egyetlen egyszer sem voltál biztos Isten jelenlétében? Azt gondoltad, hogy Isten visszavonult, hogy nem vagy elég jó, vagy nem vagy elég szent Isten számára. És azért volt, azért lehetett ott a félelem, mert nem voltál benne biztos, hogy Isten veled van. S azért mentél oda máshoz, hogy imádkozzon érted, mert úgy gondoltad, Isten jobban vele van, mint veled, jobban meghallgatja őt, mint téged. Ez sokszor a bűntudat miatt van – egy meg nem vallott, vagy akár megvallott bűn miatt.

Krisztus testében a hívők sokkal inkább bűn-tudatúak, mint igazság-tudatúak. A bűn elnyomja az embert, ez az oka annak, hogy kételkedsz Isten jelenlétében. Ha bűn van az életedben, de nem foglalkozol vele, ugyanazt teszed, mint Ádám és Éva. Ők engedetlenek voltak, és elkezdtek félni. Ádám és Éva a bűnesetig nem ismerte a félelmet! A bűn bejött, és bejött a félelem is. Addig nem féltek, sem állatoktól, sem Istentől. Utána viszont kételkedni kezdtek Isten jelenlétében.

Addig együtt sétáltak, beszélgettek Istennel. Miután pedig eltévesztették, elrontották a dolgot, anélkül, hogy Isten bármit is mondott volna, már féltek tőle, elbújtak előle. Sokszor találkoztam emberekkel, akik azért maradtak ki a gyülekezetből, mert bűnt követtek el, és még nem jöttek ki belőle. Miért van, hogy ha bűnt követsz el, eltávolodsz Istentől és a gyülekezettől is? „Tudom, ha eljönnék a gyülekezetbe, segítenének nekem, ha olvasnám a Bibliát, Isten szólna hozzám, ha imádkoznék, közelebb kerülnék Istenhez.” De nem, az ember elbújik a félelem, a bűntudat miatt. Engedem, hogy lenyomjon ez a dolog.
Istennek nem volt szüksége arra, hogy Ádám elmondja, mi történt… Ugyanezt tesszük ma is: „Isten nem tudja, mit tettem…” Isten nem akkor döbben rá, hogy bűnt követtél el, amikor megvallod! Hanem a bűnvallással kerekedsz a bűnöd fölé!

A 9. versszakban Isten hívja Ádámot és Évát. Isten hívni fog téged, még akkor is, ha elhibázod valahol. A bűneset után megjelent nekik, hívta őket, és beszélt velük. De Istentől a bűntudat miatt távol akartak maradni, elbújtak. Pedig ilyenkor épp fordítva kellene tenni. Ilyenkor még inkább szükség van Isten szülői gondoskodására! Azt az elképzelésedet hajítsd ki, hogy Isten nem tud veled mit kezdeni, ha bajba keveredsz! Saját életemben Isten legjobb szavaira mindig ilyenkor van szükségem, és Isten füle ilyenkor is kész arra, hogy beszéljek hozzá. Erős ígéret van erre a helyzetre is: soha el nem hagylak, és el nem távozom tőled! Nem azt mondja: hát öregem, ha rendes leszel, veled maradok. Nem, ha a mély vizekbe vagy a pokolba kerülsz is, én ott vagyok VELED és ÉRTED!

De mit is csinálunk mi? A bűntudatunk semmissé teszi az Ő jelenlétét. Nem az történik, hogy Ő eltávolodik tőled, hanem te szaladsz el Tőle minél messzebbre. Nem Isten fejezi be a társalgást veled, hanem te teszel füldugót a füledbe. A bűn olyan, mint egy füldugó: Isten beszélne hozzád, de te nem hallod. Nem akarsz vele közösségben lenni. De ne Istent vádold! Mert nem Ő, hanem a bűn és a félelem okozója ennek.

Soha nem mondd, amit néhányan: bűnbe estem, és az Úr elhagyott. Nem, Ő nem hagyott el, te másztál ki a karjai közül. Visszagyömöszölöd, visszautasítod az Ő ölelő karjait. Mondja az Úr: „gyere vissza gyermekem!” Te pedig: „nem Uram, hagyjál békén, előbb rendbe teszem magam, s akkor majd jövök.” A félelem akkor jön, amikor nem vagy biztos Isten jelenlétében. Viszont Isten jelenlétének bizonyossága a félelmet elűzi (a teljes szeretet kiűzi a félelmet). A kettő kizárja egymást. Ha Isten jelenlétének a tudata nincs valakinek az elméjében, a félelem erősödik. Viszont a félelem gyengül, s eltűnik, ha Isten jelenlétének a tudata növekszik. Nem Istennel van a baj, ha Isten jelenlététől félsz, vagy ha kételkedsz benne, mert úgy gondolod, hogy meg van botránkozva rajtad, és eltávolodott tőled. Nem kételkedhetsz az Ő jelenlétében SOHA! Isten soha nem fog elhagyni, veled lesz a világ végezetéig.

„Jó-jó, de ha ennyire szeret, miért küld embereket a pokolba?!” Ő nem küld soha senkit oda! Saját magukat küldik. Isten adott választási lehetőséget. Isten Szeretet! Mi emberekkel vagyunk kapcsolatban, akik kicsit vagy nagyon szeretnek. De Isten nem tud kicsit vagy nagyon szeretni – Ő MAGA A SZERETET! Mindig olyan emberekkel hasonlítjuk össze, akik szeretnek valamennyire. De Isten maga a szeretet!

A szeretetnek nincs gondja a megbocsátással, a szeretet mindig kész megadni a második esélyt. Azután a harmadik, tizedik, s ki tudja hányadik esélyt. Az emberek szeretete változhat. Isten szeretete nem változik. Mert Ő MAGA A SZERETET! Neked bizonyosnak kell lenned Isten jelenlétében és szeretetében. A hozzáállásod ilyen legyen: az Atya velem van és minden rendben lesz. Lehet, hogy most rosszul néznek ki a dolgok, sok butaságot csináltam. De Isten velem van, és ki fog segíteni. Minden rendben lesz.

Ne gondold: Isten velem van, mert kiérdemeltem, mert jól teszem a dolgokat. Bolond! Isten nem olyan, aki azt figyeli, ha rosszat csinálsz, hogy jól kupán vágjon és elpusztítson. Lehetsz olyan tökéletes, hogy már nincs szükséged Istenre, ám akkor Jézus vére és keresztáldozata teljesen felesleges lenne. De Isten tudja, hogy mi el fogjuk téveszteni néha, hogy elhibázzuk időnként, ezért döntött úgy, hogy velünk lesz minden időben!

Fordította: Orbán Tibor


Dr-Kováts György: AZ IGAZSÁG KIRAGAD A HALÁLBÓL - 8.


Péld 11:4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig KIRAGAD a halálból.

Amikor az embereket kiragadod a halálból – az Isten Igazsága által – harcban megy végbe (1) az Ige által, (2) az imádság által és (3) azzal, ahogy az Úr Jézus Krisztussal élsz.

3./ A hétköznapok harcai is a megmentés harcaihoz tartoznak. Amikor megharcolod a „csakazértis”-t. Amikor nem adod fel. Amikor tudatosan csöndben maradsz – megalázod magadat. Amikor gyakorlod az engedelmességet. Amikor szeretsz, és ezt kifejezésre is juttatod. Amikor a megbántó beszédre nem vágsz vissza. Amikor szereted az ellenségedet, és nem kívánsz neki rosszat – sőt, megáldod, tudatosan, elengeded neki azt, amit veled szemben tett, és javát kívánod. Amikor másként viselkedsz, mint az emberek általában – sötétben világítóként élsz. Amikor a gonoszt jóval győzöd meg. Amikor adsz, és szolgálsz, teszed a szeretet cselekedeteit, a „szeretet által munkálkodó hittel”. Amikor kitartasz a jó mellett, „mindennek ellenére”, amikor nem törődsz mások gúnyos megjegyzéseivel, amikor keresed a lehetőséget az udvariasság, a szelídség, a szeretet kifejezésére, amikor tudatosan ajándékozol, amikor vágysz arra, hogy másokat megörvendeztethess, még azokat is, akik közömbösnek mutatkoznak veled szemben. Ez is harc. A hit harca.

Amikor az ellenség arra figyelmeztet, hogy „hiábavaló”, hogy „úgysem fognak rá kedvesen válaszolni”, hogy „egy fecske nem csinál nyarat” – akkor CSAKAZÉRTIS módon megmaradsz a jóban, a hűség útján maradsz, és az Úrral tovább folytatod megmentő, szeretet-akciódat. 1Kor 15,58.

Éled a szeretet életét. A menny életét. Ellene állsz a kényelemre felhívó ördögi szónak („kedvezz egy kicsit magadnak… mert megérdemled… nem várhatják el tőled ezt… ez már túl van az emberi elvárhatóságon… ne légy bolond… nem veszed észre, hogy mennyire egyedül vagy ezzel a viselkedéseddel?...”) és kimondod: „ha az Isten velünk, kicsoda ellenünk”. Folytatod.

Nem „csinálsz kenyeret a kőből” a kísértő szavára, hanem helyre teszed a kísértést: „meg van írva”… (Mt 4,4-11.) Nem ugrasz le a templom tetejéről, mert nem akarsz hirtelen szenzációt, és nem alkuszol az ördöggel, te CSAK a te Uradat fogod imádni, és CSAK Neki fogsz szolgálni. Ezt eldöntötted, és kimondod. És megmaradsz a menny által vezetett szeretetteli életben, akkor is, ha nem látszik gyümölcse a nehéz napokban. Megmaradsz, mert TUDOD, hogy munkád nem hiábavaló az Úrban. Honnan tudod? Az Igéből. Mert Isten beszélt róla. És ezért ehhez kötöd magad. (1Kor 15,58.) Mikor? A hétköznapokban. A gyülekezetben is, de kint a munkahelyeden, a rokonságod közepette, az utakon, a vásárláskor, és minden helyzetben. Mindig. Mert az Úr, a te Urad, megígérte: „És íme, én tiveletek vagyok minden napon, a világ végezetéig.” Erre számítasz, így tekintesz nehéz helyzeteidre, a hitben jársz, nem látásban, tudatosan megmaradsz a jó mellett, és éled a szeretet-életet, ami megnyeri, megmenti, hit által kiragadja az embereket a halálból. (Mt 28,20. 2Kor 5,7.)

Dics-suli 2010- Mindenség zengje, Győztes leszel-

Elszakítva

Idegesítő hívők?


Idegesítő hívők?

  |   Jorsits Attila
Egy asszony hitre váltotta az esélytelenek nyugalmát.
Imádkozó asszony
Arról is mondott nekik példázatot, hogy mindenkor imádkozniuk kell, és nem szabad belefáradniuk. Ezt mondta: „Az egyik városban volt egy bíró, aki az Istent nem félte, az embereket pedig nem becsülte. Élt abban a városban egy özvegyasszony is, aki gyakran elment hozzá, és azt kérte tőle: Szolgáltass nekem igazságot ellenfelemmel szemben. Az egy ideig nem volt rá hajlandó, de azután azt mondta magában: Ha nem is félem az Istent, és az embereket sem becsülöm, mégis, mivel terhemre van ez az özvegyasszony, igazságot szolgáltatok neki, hogy ne járjon ide, és ne zaklasson engem vég nélkül.” Azután így szólt az Úr: „Halljátok, mit mond a hamis bíró! Vajon az Isten nem szolgáltat-e igazságot választottainak, akik éjjel-nappal kiáltanak hozzá? És várakoztatja-e őket? Mondom nektek, hogy igazságot szolgáltat nekik hamarosan. De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?” (Lk 18,1-8)
Az ókori Izraelben az özvegyek a szociálisan rászorulók csoportjába tartoztak. Nem azért, mert nem volt pénzük vagy földjük, hiszen akár komoly vagyont is örökölhettek, hanem azért, mert nem volt pártfogójuk. Fontos tudni, hogy szociális értelemben nem az az asszony számított özvegynek, akinek meghalt a férje, hanem az, akinek mindemellett nem volt nagykorú fiúgyermeke. Csak a felnőtt férfiaknak volt szavuk bármilyen hivatalos kérdésben, ők tudták jogi és más ügyletekben képviselni magukat vagy a családjukat. Ha egy özvegy valakivel perbe keveredett, akkor biztosan veszített, mert a nők és gyerekek tanúvallomását nem fogadták el. Az özvegyek speciális problémája tehát a védtelenség állapota volt, az, hogy fokozottan ki voltak téve az igazságtalan ítélkezésnek.
Ilyen helyzetbe került a példázatban szereplő özvegyasszony is.Igazságtalanság érte, amit ő a hátrányos helyzete miatt nem tudott megakadályozni. A bíró ráadásul – ahogy történetünk írja – hamis ember, akit nem érdekel se Isten, se ember. Esélytelen helyzet, amit végül az asszony kitartása tör meg azzal, hogy folyamatosan zaklatja a bírót. Érdemes odafigyelni a példázat végén álló jézusi kérdésre, ami az asszony kitartásának forrására mutat rá:
De amikor eljön az Emberfia, vajon talál-e hitet a földön?
A magyar fordításban kevésbé érezhető, de ez a kérdés komoly tartalmi összefüggésben van a példázattal. Amikor Jézus arra kérdez rá, hogy talál-e hitet, akkor ezt az asszony által tanúsított hitre érti. Talál-eolyan hitet, mint az özvegyasszony hite? Milyen volt ez a hit?
Az özvegy tudta, olyat kér, ami egyezik Isten akaratával:
Ne nyomorgassátok az özvegyeket és árvákat! Ha mégis nyomorgatjátok őket, és hozzám kiáltanak segítségért, bizony meghallgatom kiáltásukat. (1Móz 22,21-22)
Ragaszkodott ehhez az isteni ígérethez még akkor is, amikor alkalomról alkalomra látta, hogy a mózesi törvényben megfogalmazott isteni akarat nem valósul meg. Hiába csalódott már számtalanszor, hiába látta, hogy esélytelen helyzetben van, makacsul hitte, hogy Isten akarata érvényre fog jutni, érvényre kell jutnia.
Ez az asszony nem azért ennyire erőszakos és a bíró számára bosszantó, mert ilyen a természete, hanem azért, mert kapott egy isteni ígéretet, aminek a megvalósulásában a végletekig hisz. Mindent megtesz, ami emberileg lehetséges, de közben mégsem a maga erejében bízik, hiszen tudja, hogy magától nincs esélye. Biztosnak hiszi és tudja az ígéret megvalósulását, mert azt Isten tette.

A Gyógyítóról


Tegnap kaptam sms-ben:
„10 évi cukorbetegség. Abból 4 év inzulin. Most ennek vége. Évi néninek péntek óta nem kell inzulin, mert beindult a hasnyálmirigy működés. :)”

Rákérdeztem telefonon:
A négy év alatt naponta ötször szúrta magát inzulinnal. Most pénteken elment az orvoshoz, megmutatni magát. Az egészségügyi dolgozók megdöbbentek. Hogy lehet ez? Évi néni egy orvosról mesélt, aki meggyógyította. „Ki a maga orvosa – értetlenkedtek, és kicsit dühösek is voltak odabent – kihez jár maga?” Évi néni – a maga bűbájos mosolyával, kedves (és bátor) természetességével – elmondta, hogy az ő orvosa a mennyei Orvos, a feltámadt Jézus Krisztus. Megértették. Valami csöppeket írtak fel neki, három naponta kell csöppenteni, egy darabig, az inzulint elhagyhatja, és igazából nem nagyon tudtak neki mit mondani.
Valóban, amikor Jézus cselekszik, arra nem nagyon lehet mit mondani.

Még annyit hozzá, hogy Évi néni 77 éves. Az Úr az elmúlt időben meggyógyította egy autoimmun betegségből is, és akkor ugyanígy tett bizonyságot orvosainak – ugyanilyen csodálkozást kiváltva.
Az Úr Jézusnak úgy tűnik, nem számít az életkor. Ugye? Sokkal inkább a hit, és az Őhozzá ragaszkodó szeretet.

És még annyit hozzá, hogy Évi néni mélységes bűnbánattal jött az Úr Jézushoz néhány évvel ez előtt. Lánya vezette el a Megváltóhoz, aki korábban évtizedekig egyáltalán nem beszélt vele. De lánya is megtért, és utána eljött a bocsánatkérés és a megbocsátás ideje, és amit az Úr az egyik szívben elvégzett, elvégezte, és elvégzi a másik szívben is. Így ismerte meg az édesanya a Megváltót, miután lánya (szintén ötven éves kor körül) megtért, és megváltozott. A gyógyulás is így lépett be mindkettejük életébe.
„Aki megbocsátja minden bűnödet, meggyógyítja minden betegségedet…” (Zsolt 103,3.)

Jézus Krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz... :)

Az Úr akarata


Készítette: Keresztény szépségportál


Nem kívánom a bűnös ember halálát - így szól az Úr -,
hanem azt, hogy megtérjen és éljen.

Biblia (Ezékiel 18:23)


www.keresztenyszepsegportal.hu

Az adakozásról


Készítette: Keresztény szépségportál


Ha veszel megtelik a kezed, ha adsz, megtelik a szíved.

Margarete Seemann

www.keresztenyszepsegportal.hu

Áradj Égi Folyó - How We Need The River ( magyar szöveggel ).flv

2013. február 19., kedd

Reinhard Bonnke: Sötétségből a világosságra

Evangelism in Nigeria - Reinhard Bonnke

Az Úr ígéreteiről


Készítette: Keresztény szépségportál

Az Úr ígéretei tiszták, olyanok, mint a hétszer tisztított ezüst.

Biblia (Zsoltár 12:7)
www.keresztenyszepsegportal.hu



A bővölködés



Készítette: Keresztény szépségportál

Az ajándékozó bővölködik, és aki mást felüdít, maga is felüdül.

Biblia (Péld 11:25)
www.keresztenyszepsegportal.hu

Isten halála


  |   Jorsits Attila

Az örök halálból az váltott ki minket, hogy Isten Fia halt meg helyettünk. Miért? Miben más az Ő halála?
Temető
Azért szeret engem az Atya, mert én odaadom az életemet, hogy aztán újra visszavegyem. Senki sem veheti el tőlem: én magamtól adom oda. Hatalmam van arra, hogy odaadjam, hatalmam van arra is, hogy ismét visszavegyem: ezt a küldetést kaptam az én Atyámtól. (Jn 10,17-26)
A fenti igeszakasz János evangéliumának a Jó pásztorról szóló részei közé ékelődve olvasható, és megváltásunk lényegi kérdésére, Jézus áldozatának önkéntességére fókuszál. Amikor Jézus arról beszél, hogy Ő odaadja az életét és aztán vissza is veszi (mert hatalmában áll odaadni és visszavenni), akkor bele sem gondolunk abba, hogy olyat tesz, amit rajta kívül senki más nem tudna megtenni. Persze egyértelmű, hogy az életét visszavenni senki sem képes, mert ha egyszer meghalunk, akkor nincs hatalmunkban újra életre kelni. Azonban nem csak erre, arra sem vagyunk képesek, hogy önként odaadjukaz életünket.
Miért nem? Hiszen sok példát ismerünk, amikor valaki másokért vagy Istenért áldozta fel az életét. Az ő önfeláldozásuk semmi? Nem arról van szó, hogy nincsen értelme az önfeláldozásnak, de csak olyan dolgot adhatunk oda valakinek vagy valakiért, ami a tulajdonunkban van, ami felett szabadon rendelkezünk, vagyis amivel akár azt is megtehetnénk, hogy megtartjuk magunknak. Az életünk nem ilyen. Nincs hatalmunk felette, nincs a tulajdonunkban, nem tarthatjuk meg, mert a bűn következményeként a halálunk elkerülhetetlen:
Mert a bűn zsoldja a halál. (Róm 6, 23)
Nem áll hatalmunkban rendelkezni az életünk felől, mert bármit is teszünk, végül mindenképpen meghalunk. Nem adhatjuk oda az életünket senkinek és senkiért, mert nincs hatalmunkban megtartani. Előbb vagy utóbb kiesik a kezünkből, ezért legfeljebb azt választhatjuk meg – és ezt is csak szűk korlátok között –, hogy mikor következzen be. Az önfeláldozásunk tehát értékes, de nem tökéletesen önkéntes dolog, hanem mintegy elébe menés az elkerülhetetlennek.
Jézusra ez nem vonatkozik. Ő az egyetlen, akinek volt hatalma az életét megtartani. Őt nem kötötte a halál szükségszerűsége, Ő nem volt bűnös, Neki nem kellett elszenvednie a bűn következményeképpen a halált. Önként vállalta, és Ő az egyetlen, aki önként vállalhatta. Az ember szükségképpen hal meg, Jézus önként. Átélte a halálban annak a bűnnek a következményét, amitmagára vett, és amit soha nem követett el.
Ez az a pont, ahol megáll a racionalitás. Felfogható az ember halálának elkerülhetetlensége, gondolkodhatunk Isten halhatatlanságáról, de annak a szeretetnek a mélysége, amellyel a halhatatlan Isten vállalta a halált, az felfoghatatlan – csak döbbenet, hála és imádás lehet a válasz rá. Ez a szeretet legnagyobb misztériuma, a Húsvét legmélyebb titka, amely Érted történt.
http://www.teologiablog.hu/isten-halala/

Hit Gyülekezete-Vágyom Jelenlétedet

2013. február 18., hétfő

2 Thessalonikai levél 3. fejezet: Imádkozzatok értünk! (szerkesztett)


2 Thess. 3,1 Végezetre [pedig arra kérünk, hogy] imádkozzatok értünk atyámfiai [testvéreim], hogy az Úrnak beszéde [(logosza): az Úrnak Igéje, az Úr üzenete mindenhol gyorsan és akadálytalanul, és gyors iramban] terjedjen [(trekhó):és száguldva haladjon az útján], és dicsőíttessék [és győzzön], amiként ti köztetek is [és ahogy nálatok is történt]

2 Thess. 3,2 És hogy meneküljünk meg [(rüomai): és megszabaduljunk, óvjon meg, és védelmezzen az Úr] az alkalmatlan [(atoposz): káros, ártó, és elvetemült] és gonosz emberektől [(ponérosz): a haszontalan, semmirekellő, hitvány, bajt okozók közül kiragadjon bennünket az Úr]. Mert nem mindenkié a hit [mert nem mindenki nyer hitet]

 »Más fordítás: Imádkozzatok, hogy Isten szabadítson és védjen meg bennünket minden rossz és gonosz embertől! Mert sajnos, nem mindenki hisz Jézusban!«

2 Thess. 3,3 De hű [(pisztosz): és hűséges, megbízható, szavahihető] az Úr, aki megerősít [(sztéridzó): támogat, táplál, szilárddá és elmozdíthatatlanná tesz] titeket és megőriz [és megvéd, megóv, vigyázással és erővel megoltalmaz] a gonosztól [(ponérosz): a rosszakaratú, rosszindulatú ördögtől, és a káros, ártalmas, azaz gonosz dologtól, szerencsétlenségtől, és minden bajtól]

2 Thess. 3,4 Bízunk is az Úrban reátok nézve, hogy megteszitek [és megtartjátok] és meg is fogjátok tenni azokat [vagyis mindazt], amiket parancsolunk.

[Más fordítás: amiket meghagytunk, elrendeltünk, és tanácsoltunk néktek. de nemcsak most, hanem a jövőben is]

2 Thess. 3,5 Az Úr pedig igazgassa [vezérelje, vezesse, irányítsa, és egyengesse] a ti szíveteket [a ti bensőtöket, a szellemi életetek központját] az Isten iránt való [(agapé): az Isten szerinti] szeretetre, és Krisztus iránt való állhatatosságra [és Krisztus mellett való állhatatos kitartásra; és a krisztusi türelemre, és Krisztus béketűrésére, és Krisztus türelmes várására].

2 Thess. 3,6 A mi Urunk Jézus Krisztus nevében [(onoma): hatalmával, és tekintélyével] pedig rendeljük [parancsoljuk,és meghagyjuk] néktek, atyámfiai [testvéreim], hogy vonjátok el magatokat minden atyafitól [és húzódjatok el, és kerüljetek minden olyan testvért, és maradjatok távol minden olyan hívő embertől], aki rendetlenül [(ataktósz: szó szerint: a csatarendet elhagyó katonák módján. Ez olyan emberre vonatkozik, aki nem rendezetten, céltudatosan él, hanem véletlenszerűen, rendetlenül, felelőtlenül] él, és nem ama utasítás szerint [és nem a szerint a (paradoszisz): rendelkezés, hagyomány, és utasítás szerint], amelyet mi tőlünk kapott [amelyet tőlünk vettetek át]

2 Thess. 3,7 Magatok is [(eidó oida): láttátok, és] tudjátok, [(pósz): hogyan], és mi módon kell minket [(mimeomai): utánozni], és követni [milyen példát mutattunk nektek, amikor köztetek éltünk]; mert nem viseltük magunkat közöttetek rendetlenül [hiszen mi nem tétlenkedtünk közöttetek; soha nem voltunk munkakerülők].

2 Thess. 3,8 Sem ingyen kenyeret nem ettünk senkinél, hanem munkával és [keserves] fáradsággal [és vesződséggel], éjjel-nappal dolgozva, hogy közületek senkinek se legyünk terhére

[Más fordítás: éjjel-nappal keményen dolgoztunk, hogy ne nektek kelljen gondoskodnotok rólunk].

2 Thess. 3,9 Nem azért, mintha nem volna rá jogunk [(exúszia): felhatalmazásunk, jogosultságunk], hanem hogy magunkat például adjuk néktek, hogy minket kövessetek [(mimeomai): és minket utánozzatok]

2 Thess. 3,10 Mert amikor nálatok voltunk is, azt rendeltük [azt parancsoltuk, és meghagytuk] néktek, hogy ha valaki nem akar [és nem hajlandó] dolgozni, ne is egyék

2 Thess. 3,11 Mert halljuk, hogy némelyek rendetlenül [(ataktósz: szó szerint: a csatarendet elhagyó katonák módján élnek. Ez olyan emberre vonatkozik, aki nem rendezetten, céltudatosan él, hanem véletlenszerűen, rendetlenül, felelőtlenül] élnek [vagyis felelőtlen életmódot folytatnak] közületek, akik semmit nem dolgoznak, hanem nyughatatlankodnak [(periergadzomai): hanem kerülik a munkát; mások dolgába avatkoznak; haszontalan dolgokat művelnek]

2 Thess. 3,12 Az ilyeneknek azonban rendeljük [és megparancsoljuk; meghagyjuk] és kérjük [figyelmeztetjük;és sürgetjük őket az Úr Jézus Krisztus nevében; és rimánkodunk is,(parakaleó): kérleljük az életmódjával, és viselkedésével kapcsolatban] őket a mi Urunk Jézus Krisztusra, [hogy ne másokkal foglalkozzanak, hanem maradjanak nyugton, dolgozzanak, és a maguk keresetéből éljenek] hogy csendesen munkálkodva, a maguk kenyerét egyék

2 Thess. 3,13 Ti pedig, atyámfiai [testvérek], meg ne restüljetek [ne fáradjatok bele, és ne legyetek hanyagok, nehogy elcsüggedjetek] a jó cselekvésben [hogy tisztességesen dolgozzatok]

2 Thess. 3,14 Ha pedig valaki nem engedelmeskedik a mi levél által való beszédünknek [(logoszunknak): intésünknek], azt jegyezzétek meg; és ne társalkodjatok [és ne legyetek közösségben; ne tartsatok kapcsolatot, ne keveredjetek össze, ne is érintkezzetek vele] vele, hogy megszégyenüljön [és hogy elgondolkozzon, és elszégyellje magát].

2 Thess. 3,15 De ne [gondoljátok], és ne tartsátok ellenségnek, hanem intsétek, mint atyafit [(nútheteó):figyelmeztessétek, térítsétek észre, „tegyétek helyre", és okos érvekkel győzzétek meg, ahogyan testvéreinket szoktuk]

2 Thess. 3,16 Maga pedig a békességnek Ura adjon néktek mindenkor, és minden tekintetben [és minden körülmények között, minden időben, és minden módon] békességet [(eiréné): vagyis az az állapot jöjjön létre, amelyben minden a maga helyén van: épség; jó egészség; jólét, a veszély érzetétől való mentesség; boldogság, boldogulás, mégpedig mind az egyén, mind a közösség vonatkozásában]. Az Úr legyen mindnyájatokkal!

2 Thess. 3,17 A köszöntést [(aszpaszmosz): üdvözletet] én Pál írom a saját kezemmel, ami ismertető jegye minden levelemnek [ez a hitelesítő jel minden levelemen]. Így írok

2 Thess. 3,18 A mi Urunk Jézus Krisztusnak kegyelme [„Isten jóindulata, kedvezése, jóindulatú gondoskodása legyen] mindnyájatokkal! Ámen.
[Ez II. Levél a Thessalónikabeliekhez küldetett Athénból].

Hallelujah Jézust dicsérd

Az Úr Jézus ígérete.


Íme! Újjá teremtek mindent. (Jel. 21,5)


Abraham Lincoln: A jellemről


“A jellem olyan, mint a fa, a hírnév, pedig mint az árnyéka.  Az árnyékra gondolunk, pedig a fa a lényeg” 


Békére találni az Úrban


...a béke és a bizalom erőt adna nektek!" (Ézs 30,15).

Az aggályoskodás és gyötrődés, a kételkedés és bizalmatlanság mindig gyöngeségre vall. Mire megyünk azzal, ha csontig soványodunk a tépelődésben? Visz valamire a sok töprengés? Mindezzel csak alkalmatlanná tesszük magunkat a cselekvésre, és annyira elcsigázzuk lelkünket, hogy végül képtelenek leszünk bölcsen és higgadtan dönteni. Így csak küszködünk és elmerülünk, míg ha hinnénk, a víz színén maradhatnánk.

Ó, bárcsak megnyugodnánk végre! Miért futkosunk házról házra, unalomig ismételgetve szomorú esetünket, és minden elmondásnál egyre jobban gyötrődve? Vagy ha otthon maradunk, miért vagyunk halálos rettegésben olyan bajsejtelmek miatt, amelyek talán soha nem válnak valóra? Jobb lenne, ha békességet találna a szívünk. Ó, bárcsak csendben tudnánk maradni és elismernénk, hogy az Úr az Isten!

Ó, bárcsak bíznánk Istenben! Az Úr, a mi Istenünk, megvédi és megszabadítja az övéit. Nem vonja vissza szent elhatározásait. Biztosak lehetünk abban, hogy minden szava megáll, még ha a hegyek elmúlnak is. Megérdemli, hogy bízzunk Benne, és ha bízunk és békességre találunk Benne, olyan boldogok lehetünk, mint az angyalok Isten trónusa előtt.

Jöjj én lelkem, az Úr van itt, találj újra békességre Benne!

C. H. Spurgeon "Isten ígéreteinek tárháza" c. könyvéből



A szûztõl születés igazsága


Íme, a szûz... fiút szül..." (Máté 1:23)

A menny ezekkel a szavakkal hirdette meg Jézus születését: »Íme, a szûz fogan méhében, fiút szül, akit Immánuelnek neveznek« - ami azt jelenti: Velünk az Isten" (Máté 1:23).

Nem ironikus, hogy az elsõ emberek, akik megkérdõjelezték a szûztõl születés csodáját, vallási vezetõk voltak? A farizeusok ezt mondták Jézusnak: ...Mi nem paráznaságból születtünk..." (János 8:41). Célzásuk egyértelmû és kegyetlen volt. Végtére is Jézus nem tudott rámutatni Józsefre, és ezt mondani: õ az apám". Értsd meg ezt: Jézusnak embernek kellett lennie, hogy meghalhasson, és Istennek kellett lennie, hogy üdvözíthessen.

Te egy földi apa gyermeke vagy, ezért bûnben születtél. Jézus azonban a mennyei Atya gyermeke, ezért megtörte a bûn átöröklését, mielõtt még megszületett.

Az Ószövetségben az áldozati báránynak hibátlannak kellett lennie, minden fogyatkozás (születési rendellenesség) és folt (út közben szerzett sérülés) nélkül. Mivel Jézus nem örökölt és nem is követett el bûnt, ezért lehetett Istennek ama báránya, aki elveszi a világ bûneit" (János 1:29 Károli).

A szûztõl születés igaz, mert: a) az Úr angyala jelentette ki (Máté 1:20); b) Mária võlegénye elfogadta (Máté 1:24); c) Erzsébet, Mária rokona, isteni kijelentés által felfogta (Lukács 1:41-42); d) a történetet egy nagy tiszteletben álló orvos írta meg, aki ismert minden érintett szereplõt: miután eleitõl kezdve mindennek pontosan utánajártam, sorjában megírjam azokat neked... hogy azokról a dolgokról, amelyekrõl tanítást kaptál, megtudd a kétségtelen valóságot" (Lukács 1:3-4).

www.maiige.hu

Halleluja - Rodney M. Howard-Browne

Az Úr velünk!

„Az Úr szilárdítja meg az igaz ember lépteit, és útját kedveli.” (zsolt. 37,23)



Aki akarja.


„A vágy - amikor már nagyon erős - egy döntés által akarattá lesz. Ezért mondja Jézus, hogy annak adom ingyen, aki már akarja. “Aki akarja, vegye az élet vizét ingyen.” Ez nem kényszer, csak lehetőség. Jézus soha nem fogja senkire sem rátörni az ajtót. "


Bálványimádás


Készítette: Jézus Szerettéged

 – Bálvány pl. az amulett, minden kegytárgy, figurális kereszt, (feszület) Szüzanya és egyéb szentek képei és szobrai, Buddhaszobrok vagy más istenség ábrázolásai pogány kulturákból, stb.

Minden amiröl azt gondolja az ember hogy azoknak a közvetítésével, segítségével, vagy az annak való tisztelettétell el kap valamit Istentöl. Lehet hogy ö alapjában Istenre gondol amikor azt teszi, de az Isten azt parancsolta hogy ezt ne tegyük !
2 Móz 20,3-6; 3 Móz 19,4

Továbbá bálványimádás tárgya lehet zene, együttesek, énekesek, technika, filmek, filmsztárok, autók, munka, pénz, szerelem stb.

Minden bálvány ami Isten helyett van, és minden bálvány ami fontosabb mint Isten!

Minden bálvány amitöl az ember segítséget vár, mert Jézus nevén kívül más név nem adatott. Apcsel 4,12;
Csak Jézus nevét hívhatjuk segítségül, Ö a közbenjárónk. Zsid 7,22-25; 1 Jn2,1; 1 Tim2,5;

Nincs más segítség! Sem a Szüz Mária, sem a többi szentek, sem a tudomány.
Nem találsz segítséget sem a szerencse játékokban, sem a Horoszkopolvasá sban!! Nincs más csak a Názáreti Jézus Krisztus aki tud rajtad segíteni. Nincs más fundamentum. 1 kor 3,11

A bálványimádás nem csak hogy útálatosság Isten szemében de még egy óriási átok alá is helyezi az illetöt aki ezt cselekszi. / Hit gyülekezete, részlet a megtérés összefoglalójából
/ 9

Dr-Kováts György: AZ IGAZSÁG KIRAGAD A HALÁLBÓL - 3.


Péld 11:4 Nem használ a vagyon a haragnak idején; az igazság pedig kiragad a halálból.

Ezt már az Ószövetségben is tudták – de az Újszövetségben bontakozott ki előtted teljességében.

A Krisztus Teste, az Egyház pontosan ennek az igazságnak az oszlopa és erőssége. (1Tim 3,16.) 

Azért van itt a földön, hogy az Isten Igazsága ne rejtethessen el senki elől. Ne lehessen visszatartani az embereket tőle. Soha, senki ne tagadhassa le az Isten igazságát. Legyen az világos, mindenki előtt.

Ha az Egyház betölti küldetését – Isten emberei úgy járnak, ahogy az Úr elhívta őket, és amire az Úr elhívta őket – akkor, mint oszlop, tartják az emberek előtt az Isten Igazságát. Életükkel, viselkedésükkel (hozzáállásukkal, szavaikkal, döntéseikkel, kapcsolataikkal, hűségükkel, megbízhatóságukkal, szeretetükkel, irgalmasságukkal) bemutatják azt, és amikor minden összefog is ellenük, mégis az Isten igazsága bontakozik ki általuk. (Mt 5,16. Fil 2,14-16.)

Ilyen volt a kommunizmus ideje alatt. Még vallatóik is elhűltek, látva bátorságukat, érezve szeretetüket. 

Kivégzőik is megtérnek – nem csak Saulus 2000 évvel ez előtt, hanem az észak-koreai hadsereg katonái és a szélsőséges muszlim kivégzőosztagok tagjai. Még a terrorista fogvatartók is – hivatalos emberek, szomszédok, börtönőrök, mindenki, aki találkozik az Igazsággal az Egyház által. Ez az Igazság oszlopa és erőssége – a te életedben.

Erősség – ameddig itt az Egyház (ha betölti küldetését), nem lehet kicsavarni, deformálni az igazságot. Jöhetnek gonosz videók, hamis filmek, könyvek, eszmerendszerek – az Egyház az igazság oszlopa és erőssége – lelepleződnek. A szeretet és az igazság hatalma működő hatalom. Itt és most, ezen a földön. Ennek az internet, a mobil telefonok világa, a műholdas rendszerek, tévé és rádió közvetítések mind, mind eszközei, és csatornái. Az Úr végzi csodálatos munkáját – az Igazság előretörését. Az ördög minden ellenállása ellenére. És az Úr a győztes. Ámen.

Reggelre Öröm Jön


Joel Osteen


… este bánat áll be hozzánk, reggelre öröm. (Zsoltár 30: 5)
(Az angolban ez így hangzik:… a sírás egész éjjel tarthat, de a reggellel jön az öröm.)
A Szentírás azt mondja a zsoltárban, hogy az öröm reggel jön. Amikor felébredsz reggel, Isten minden alkalommal küld neked egy különleges öröm-csomagot.  Az öröm jön és kopogtat az ajtódon. Amikor hitben ébredsz, és megteszed a megvallást, hogy „ez egy jó nap lesz”, tudod, hogy akkor éppen mit tettél? Akkor éppen ajtót nyitni mentél. Akkor éppen átvetted az öröm- ajándékot, amit Isten küldött neked. A probléma az, hogy egyesek sosem mennek ajtót nyitni. Az öröm hónapokon, sőt éveken át ott kopogtat, és azt mondja: „Gyere már! Engedj be! Boldog lehetsz! Felvidulhatsz! Élvezheted az életed!”
 Nem tudom, veled mi a helyzet, de én elhatároztam, hogy megyek és megnyitom az ajtót az örömnek. Minden reggel úgy fogok ébredni, hogy azt mondom: „Atyám, köszönöm Neked az újabb szép napot. Boldog leszek. Élvezni fogom ezt a napot. Derűsebbé fogom tenni valaki másnak az életét. Azt választom, hogy átveszem a Te öröm-ajándékodat, ma!”
Ima a mai napra:
Mennyei Atyám, köszönöm Neked az örömöt. Köszönöm a békességet. Köszönöm, hogy velem jársz a nehéz időkben. Ma elhatározom, hogy megyek és megnyitom az ajtót az örömnek minden egyes reggel, hogy abban az erőben és örömben járhassak, amit Te adtál nekem. Jézus nevében. Ámen.

Joel Osteen: Tanulj meg bízni Istenben!

Atyánkfiai


Készítette: Krisztus Szeretete Egyház

Mi tudjuk, hogy általmentünk a halálból az életbe, mert szeretjük a mi atyánkfiait. Aki nem szereti az ő atyjafiát, a halálban marad. Aki gyűlöli az ő atyjafiát, mind embergyilkos az, és tudjátok, hogy egy embergyilkosnak sincs örök élete, ami megmaradhatna őbenne. (1JÁNOS 3,14. 15.)

Nagyon feldúlt volt az a szolgáló-feleség, aki ezt mondta, amikor felkeresett engem: „Hagin testvér, én nem juthatok a mennyországba. Én utálom az anyósomat!” Miután hagytam kicsit lecsillapodni, tudtam neki segíteni. Megkértem, hogy nézzen a szemembe és mondja azt: „Én utálom az anyósomat.” Arra is megkértem, hogy ellenőrizze belül a szellemét, amint ezt kimondja.
Azt mondta: „Utálom az anyósomat.” Majd felkiáltott: „Nahát, mintha valami tiltakozna a bensőmben!”
„Igen, ez az — mondtam — ez Isten szeretete az újjászületett emberi szellemedben, amely mindenkit szeret. A te valós éned nem utálja az anyósodat. Csak megengeded, hogy a külső ember irányítson ebben a helyzetben.”
„Igazad van — mondta —, én igazában nem utálom az anyósomat.” Ezt követően megtette a szellemi helyreigazítást, megengedte a belső emberének, ahol a szeretet él, hogy az irányítsa a külső embert.
Megvallás: Én tudom, hogy átmentem a halálból az életbe, mert szeretem az én atyámfiait. Megengedem, hogy a szeretet uralkodjon az egész lényem felett, szeretetben járok mindenkivel!

Kenneth E. Hagin - Hitünk tápláléka napi adagokban Tél

Hajnalcsillag-Virág a záporban ( Flower in the rain)

2013. február 17., vasárnap

Ige: A gonosz tervét meghiúsítja az Úr!


 Ekkor Heródes látván [vagyis észrevette], hogy a bölcsek [a mágusok; csillagászok (tudósok)] megcsúfolták őt [mert kijátszották; túljártak az eszén]. Szerfölött felháborodék [nagyon feldühödött; haragra lobbant], és kiküldvén, megölete Betlehemben és annak egész környékén minden (fiú)gyermeket, két esztendőstől és azon alul, az idő szerint, amelyet szorgalmasan tudakolt a bölcsektől­.

Ekkor [és így] teljesedék be [az ige], amit Jeremiás próféta [jelentése: akit az Úr kijelölt] mondott [és jövendölt], amidőn így szólt:

Szó [kiáltozás] hallatszott Rámában [jelentése: domb, hegy]: Sírás-rívás és sok keserves jajgatás. Ráhel [jelentése: anyajuh] siratta az ő fiait [az ő gyermekeit] és nem akart megvigasztaltatni, mert nincsenek [többé]” (Mát. 2,16-18)

És Jeremiás próféciája így hangzik: Ezt mondja az ÚR: Hangos jajgatás hallatszik Rámában, és keserves sírás: Ráhel siratja fiait, nem tud megvigasztalódni, hogy nincsenek többé fiai.

De: Ezt mondja az Úr: Tartsd vissza szódat a sírástól és szemeidet a könyhullatástól, mert meglesz a te cselekedetednek jutalma, azt mondja az Úr, hiszen (fiaid) az ellenség földéből térnek vissza

Jövendődnek is jó reménysége lészen, azt mondja az Úr, mert fiaid visszajőnek az ő határaikra”  (Jer. 31,15-17)

Hallelujah áldjuk az Urat.

Hallelujah áldjuk az Urat.

Fohász.


Uram, Jézus!
Tégy leleményessé, és ötletessé, hogy a napok sokféleségében és forgatagában, idejében rögzítsem a számomra fontos felimeréseket, és tapasztalatokat!

Segíts engem a helyes időbeosztásban!