3 Jézus jól tudva, hogy az Atya mindent kezébe adott, és hogy az Istentől jött, és az Istenhez megy: 4 felkelt a vacsorától, letette felsőruháját, és egy kendőt véve, körülkötötte magát; 5 azután vizet öntött a mosdótálba, és elkezdte a tanítványok lábát mosni, és törölni azzal a kendővel, amellyel körül volt kötve. 6 Eközben Simon Péterhez ért. Az így szólt hozzá: "Uram, te mosod meg az én lábamat?" 7 Jézus így válaszolt neki: "Amit én teszek, most még nem érted, de később majd megérted." 8 Péter így szólt hozzá: "Az én lábamat nem mosod meg soha." Jézus így válaszolt neki: "Ha nem moslak meg, semmi közöd sincs hozzám."
9 Simon Péter erre ezt mondta neki: "Uram, ne csak a lábamat, hanem a kezemet, sőt a fejemet is!" 10 Jézus így szólt hozzá: "Aki megfürdött, annak csak arra van szüksége, hogy a lábát mossák meg, különben teljesen tiszta. Ti is tiszták vagytok, de nem mind." 11 Mert tudta, ki árulja el, azért mondta: "Nem vagytok mindnyájan tiszták."
12 Miután megmosta a lábukat, és felvette a felsőruháját, ismét letelepedett, és ezt mondta nekik: "Értitek, hogy mit tettem veletek? 13 Ti így hívtok engem: Mester, és Uram, és jól mondjátok, mert az vagyok. 14 Ha tehát megmostam a ti lábatokat, én, az Úr és a Mester, nektek is meg kell mosnotok egymás lábát. 15 Mert példát adtam nektek, hogy amint
én tettem veletek, ti is úgy tegyetek. 16 Bizony, bizony, mondom néktek: a szolga nem nagyobb az uránál, sem a küldött nem nagyobb annál, aki elküldte. 17 Ha tudjátok ezeket, boldogok lesztek, ha így cselekesztek." Jn 13,3-17.
SZERENCSE A SZEMÉTBEN
Úgy ragyogjon a ti világosságotok az emberek előtt, hogy lássák jó cselekedeteiteket, és dicsőítsék a ti mennyei Atyátokat. (Mt 5,16)
Itt a börtönben megbíztak egy munkával. Szemeteszsákkal és kesztyűvel felszerelkezve cigaretta csikkeket, ételmaradékot és más kellemetlen szemetet szedek össze. Elég irritáló, amikor a bentlakók, és az őrök gondolkodás nélkül dobnak el valamit a földre, néha éppen mögém, miközben a munkámat végzem.
Egyik nap szemétszedés közben a járda szélén egy papírdarabot vettem észre. Ez egy szerencsekártya volt egy kínai süteményből. Majdnem a zsákba dobtam, de úgy döntöttem, hogy először elolvasom. Ez volt rajta: "A te példád másokat fog inspirálni." Ezek a szavak gondolkodásra indítottak.
Amikor Jézus magára tekert egy törülközőt, és letérdelt, hogy megmossa a tanítványai lábát, akkor alantas munkát végzett - olyasmit, amit egy szolga szokott. De fontosabb volt a hozzáállása. Jézus szolgálta a barátait, csakúgy, mint ahogy én is szolgálom az őröket és a
bentlakókat. Milyen példa vagyok én? Örömmel végzem a rám bízott feladatot - ahogyan Jézus tette -, vagy pedig kelletlenül? Amint ezeken a kérdéseken gondolkodtam, a munkához való hozzáállásom megváltozott. Az a papírdarab a mai napig a Bibliám lapjai között van
emlékeztetőként.
Imádság: Istenünk, emlékeztess, hogy mindenféle munkával megmutathatjuk szeretetedet az embereknek. Ámen.
Az emberek figyelnek. Mire buzdít az én példám?
Bruce W. Glover (Florida, USA)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése