2011. október 30., vasárnap

Ige: Hogyan hallgassuk az Igét


Az Úr Jézus egy példázatot mond a megvetőről, amit a tanítványok nem értenek meg, amelyben kijelentést ad arról is, hogy hogyan kell hallgatni az Igét: „És monda nékik (a tanítványoknak): Nem értitek ezt a példázatot? Akkor mi módon (és hogyan) értitek meg majd a többi példázatot?

És Máté így folytatja: „Ti halljátok meg azért a magvető példázatát [példabeszédét, hogy mit jelent]. Ha valaki hallja az igét [a logoszt] a mennyeknek országáról [az Isten királyságáról] és nem érti [meg, de nem jut belátáshoz; de nem szívleli meg], eljő a gonosz és elkapja [elrabolja tőle; elragadja] azt, ami annak szívébe [bensőjébe] vettetett vala. Ez az, amely az útfélre esett.

Amely pedig a köves helyre esett, [a sziklás talajra hullott] ez az, aki hallja az igét [a logoszt], és mindjárt [nagy] örömmel [és ujjongással] (be)fogadja; De nincs gyökere benne [mert nem gyökerezik meg benne], hanem csak ideig való [de ez csak rövid ideig tartó, ideiglenes, átmeneti, alkalomszerű]. Mihelyt pedig [háborúság vagy nyomorúság, vagy nehézség, baj] nyomorgatás vagy üldözés támad [üldözés következik, vagy üldözés éri] az ige [a logosz] miatt, azonnal [tüstént] megbotránkozik [eltántorodik, és elveszti a hitét, megbotlik, felháborodik].

Amely pedig a tövisek [a szúrós bogáncs] közé esett [és hullott], ez az, aki hallja [és meghallgatja] az igét [a logoszt]. De e világnak [de ennek a létkornak] gondja [evilág dolgai miatti aggodalom, aggódás, gondoskodás és törekvés] és a [csalóka] gazdagságnak csalárdsága [csábítása] elfojtja az igét [a logoszt]. És gyümölcsöt nem terem [és meddő marad].

Amely pedig a jó földbe [az eszményi, kitűnő talajba] esett, ez az, aki hallja és (meg)érti [megszívleli] az igét [a logoszt, és belátásra jut]; aki gyümölcsöt is terem, és terem némely száz annyit, némely hatvan annyit, némely pedig harminc annyit” (Mát. 13,18-23).

Már Ezékiel előre megprófétálta ezeket: „És eljőnek hozzád, ahogy a nép össze szokott jőni (mintha népgyűlésre jönnének). S oda ülnek elődbe, mint az én népem, és hallgatják beszédedet, de nem cselekszik (de nem a szerint élnek), hanem szerelmeskedő énekként veszik azokat ajkukra (pajzán dallá lesz az a szájukban), szívük (és az eszük) pedig nyereség után jár” (Ezék. 33,31).

Pedig: „Akik pedig meg akarnak gazdagodni, kísértetbe meg tőrbe (meg csapdába) és sok esztelen és káros kívánságba esnek, melyek az embereket veszedelembe (pusztulásba) és romlásba merítik (döntik). Mert minden rossznak gyökere a pénz szerelme: mely után sóvárogván némelyek eltévelyedtek a hittől, és magokat általszegezték sok fájdalommal (és sok fájdalmat okoztak önmaguknak).

Ezért: Azoknak, akik gazdagok e világon, mondd (és parancsold) meg, hogy ne fuvalkodjanak fel (ne legyenek gőgösek), se ne reménykedjenek a bizonytalan gazdagságban, hanem az élő Istenben, aki bőségesen megad nékünk mindent a mi tápláltatásunkra (a megélhetésünkre)” (1 Tim. 6,9-10.17).

Mert: „Aki bízik az ő gazdagságában, elesik (elbukik); de mint a fa ága (mint a lomb), az igazak kivirágoznak (és virulnak)” (Péld. 11,28).

És azért életbevágóan fontos a „mag”, vagyis Isten Igéje, mert: „Az ő (Isten) akarata szült minket az igazságnak igéje (a valóság logosza) által, hogy az ő teremtményeinek mintegy első zsengéje legyünk. Ezért… szelídséggel fogadjátok a beoltott igét (a logoszt), amely megtarthatja a ti lelkeiteket (és amely megtarthat Benneteket).

Az igének pedig megtartói (és cselekvői) legyetek és ne csak hallgatói, megcsalván magatokat (és hogy be ne csapjátok magatokat). Mert ha valaki hallgatója az igének és nem megtartója (cselekvője), az ilyen hasonlatos ahhoz az emberhez, aki tükörben nézi az ő természet szerinti ábrázatát: Mert megnézte (ugyan) magát és elment, és azonnal elfelejtette, milyen volt” (Jak. 1,18.21-24).

„Mert az Istennek beszéde (logosza, igéje) élő és ható (élő energia), és élesebb minden kétélű fegyvernél (és minden kétélű kardnál), és elhat a szívnek és a szellemnek, az ízeknek és a velőknek (és áthatol az elme és a szellem, az ízületek és a velők) megoszlásáig, és megítéli a gondolatokat és a szívnek indulatait (és szándékait)” (Zsid. 4,12)

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése