„Őrizkedjetek az ebektől [kutyáktól], őrizkedjetek [óvakodjatok] a gonosz [kontár; alkalmatlan, rossz] munkásoktól, őrizkedjetek a megmetélkedéstől: [óvakodjatok a megmetéltektől]; »Más fordítás: Legyetek óvatosak, és maradjatok távol azoktól, akik gonosz ügyet szolgálnak, és azoktól is, akik körülmetélnek«” (Fil. 3,2)
És folytatja az apostol: „Mert az ilyenek hamis apostolok, álnok [ravasz, alattomos, csaló; csalárd] munkások, akik a Krisztus apostolaivá [kiküldötteinek, követeinek] változtatják át [adják ki; tettetik; hazudják] magukat. [Más fordítás: Mert ezek hamis (ál)apostolok. Becsapják az embereket, és elhitetik velük, hogy ők valóban Krisztus apostolai; kik a Krisztus apostolaihoz hasonlóvá változtatják a külsejüket, akik csak a látszatát keltik annak, hogy Krisztus apostolai].
Nem is csoda [nem is rendkívüli]; hisz maga a sátán is átváltoztatja magát világosság angyalává. [a fény követévé, és elhiteti az emberekkel, hogy ő a világosság angyala, mert a világosság angyalának képére változik át]. Nem nagy dolog azért [nem csodálkozom tehát], ha az ő szolgái [követei, küldöncei] is átváltoztatják magukat [adják ki (tettetik) magukat] az igazság szolgáivá [követeivé, küldönceivé]; akiknek [megérdemelt] végük az ő cselekedeteik [az ő munkájuk] szerint lészen.
[Más fordítás: Nem meglepő tehát, ha a Sátán szolgái olyan álarcot vesznek fel, hogy az igazság szolgáinak látsszanak. Végül azonban megkapják, amit a tetteikkel megérdemeltek]” (2 Kor. 11,13-15).
Így folytatódik a kijelentés, ezek: „Nem szépen [nem jó szándékkal] buzgólkodnak érettetek, sőt [inkább] minket ki akarnak rekeszteni [el akarnak titeket tőlem szakítani; el akarnak fordítani benneteket tőlem, hogy velük tartsatok], hogy mellettük [értük] buzgólkodjatok.
[Más fordítás: Azok az emberek nagy érdeklődést mutatnak irántatok, és minden áron azon mesterkednek, hogy elszakítsanak titeket tőlem. A szándékuk azonban nem tiszta. Azt akarják elérni, hogy csak őket kövessétek, sőt ki akarnak rekeszteni titeket Isten kegyelméből, hogy körülöttük buzgólkodjatok]” (Gal. 4,17).
„Annakokáért a szabadságban, melyre minket Krisztus megszabadított, álljatok meg, és ne kötelezzétek meg ismét magatokat szolgaságnak igájával.
[Más fordítás: Krisztus azért szabadított fel bennünket, hogy éljünk is ebben a szabadságban. Ezért ne engedjétek magatokat újra rabszolgává tenni]. Ímé, én Pál mondom néktek, hogy ha körülmetélkedtek, Krisztus néktek semmit sem használ [akkor Krisztus nem jelent semmi áldást számotokra]. Bizonyságot teszek pedig ismét minden embernek, aki körülmetélkedik, hogy köteles az egész törvényt megtartani
[Más fordítás: Most megismétlem, hogy aki hagyja magát körülmetélni, annak az egész Törvényt be kell tartania]. Én pedig atyámfiai [testvéreim], ha még a körülmetélést hirdetem, miért üldöztetem mégis? Akkor eltöröltetett [megszűnt; megsemmisült] a kereszt [sztaurosz: a kínoszlop] botránya. Bárcsak ki is metszetnék [kasztrálnák is] magukat, akik titeket bujtogatnak [megzavarnak; lázítanak; zavart támasztanak].
Mert ti szabadságra hívattatok atyámfiai [testvéreim]; csakhogy a szabadság ürügy [(aphormé): kiindulási pont, támaszpont, ok, alkalom, indok, indíték, ösztönzés] ne legyen a (hús)testnek
[Más fordítás: Csak ne használjátok ezt a szabadságot a bűnös természetetek kívánságaira; nem olyan szabadságra, mely ugródeszka a húsnak], sőt (agapé: Isten szerinti) szeretettel szolgáljatok egymásnak. Mert az egész törvény ez egy igében [logoszban] teljesedik be: Szeresd [(agapaó): Ez azt jelenti: magadat teljesen odaadni, átadni. Vagyis teljesen odaszánni magad] felebarátodat [(plészion): a másik embert; embertársadat, a hozzád legközelebb levőt, szomszéd, a másik: vagyis minden embert], mint [saját] magadat (Gal. 5,1-3.11-13).
Ők azok: „Akik testre szépek szeretnének lenni (akik testi értelemben akarnak tetszést aratni), azok kényszerítenek titeket a körülmetélkedésre; csak azért, hogy a Krisztus keresztjéért ne üldöztessenek. Mert maguk a körülmetélkedettek sem tartják meg a törvényt; hanem azért akarják, hogy ti körülmetélkedjetek, hogy a ti testetekkel dicsekedjenek” (Gal. 6,12-13)
„mi [pedig] a megfeszített [oszlopra feszített] Krisztust hirdetjük, [prédikáljuk] aki a zsidóknak ugyan megütközés, [(szkandalon) tőr, kelepce, sértő, bántó dolog, botlás köve] a pogányoknak [nemzeteknek] pedig bolondság, [balgaság; oktalanság]” (1Kor. 1,23)
Ezek még hústesti emberek, és: „…a (hús)test gondolata [bölcsessége; törekvése; észjárása; gondolatvilága; vágya] ellenségeskedés [ellenszegülés] Isten ellen; minthogy az Isten törvényének nem engedelmeskedik, [nem veti alá magát] mert nem is teheti. [sőt nem is képes rá, mert az természete ellen van; (mert az elmének a hústestre irányítása ellenségeskedést jelent Istennel, mivel nincs alárendelve Isten törvényének, hisz nem is lehet)]. Akik pedig (hús) testben vannak, [hústest szerint élnek] nem lehetnek kedvesek Isten előtt [Istennek nem tetszhetnek; nem is törekednek, hogy örömet okozzanak, hogy tetszenek]” (Róm. 8,7-8).
Pedig: „… nem az a zsidó, aki külsőképpen [szemmel láthatóan] az; sem nem az a körülmetélés, ami a testen külsőképpen van [hústesten látható]: Hanem az a zsidó, [az számít zsidónak] aki belsőképpen [titkos belsejében] az; és a szívnek Szellemben, nem betű szerint való körülmetélése az igazi körülmetélkedés; amelynek dicsérete nem emberektől, hanem Istentől van. [származik; jön]” (Róm. 2,28-29).
Pál apostolon keresztül jelenti ki Isten, hogy Őelőtte mi számit körülmetélkedésnek: „Mert mi vagyunk a körülmetélkedés, akik Szellemben szolgálunk az Istennek, és a Krisztus Jézusban dicsekedünk, és nem a testben bizakodunk”. „Ahol nincs többé görög és zsidó: körülmetélkedés és körülmetélkedetlenség, idegen, scithiai, szolga, szabad, hanem minden és mindenekben Krisztus”.„Mert Őbenne lakozik az istenségnek egész teljessége testileg (szóma=személyében). És ti Őbenne vagytok beteljesedve, aki feje minden fejedelemségnek és hatalmasságnak. Akiben körül is metéltettetek kéz nélkül való körülmetéléssel, levetkezvén az érzéki bűnök (hús)testét a Krisztus körülmetélésében” (Fil. 3,3; Kol. 3,11; 2,9-11)
Így teljesedett be Isten ígérete, amely így hangzott: „És körülmetéli az Úr, a te Istened a te szívedet, és a te magodnak szívét, hogy szeressed az Urat, a te Istenedet teljes szívedből és teljes lelkedből (füszé=éneddel), hogy élj” (5 Móz. 30,6)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése