Te hallgatod meg az imádságot, hozzád fordul minden ember. (Zsoltárok 65:3)
Túlzásnak tűnik ez a megállapítás: „hozzád fordul minden ember.” Pedig így van. Vannak rendszeresen Istenhez forduló, Neki hálát adó, Hozzá könyörgő emberek. Vannak, akik ezt ritkán teszik meg, de a tudatosság nem kérdőjelezhető meg. S vannak olyanok is, akik a tudatosságot nélkülözve azt mondják bajaik, fájdalmaik idején: „Jaj, Istenem!” De ők is az Úrhoz fordulnak.
Boldog ember az, akinek életében megvan a tudatosság és a rendszeresség is. Az ilyen ember már kapcsolatot tart az őt kereső és megtaláló Istennel. Régóta vagy csak a közeli múltban kezdődött mindez a te életedben? A válasz a szívedben van, mert saját történetedet az Úr és te tudod, valamint azok, akiknek már beszéltél róla.
Fordulj az Úrhoz! Bátran, őszintén, bármikor. Ha örömöd van, azért. Ha szenvedsz, mert fáj valami, azért. Ha bűneid (botlásaid, félrelépéseid, tévedéseid) vannak – kinek nincsenek – azért. Nincs élethelyzet, melyben az ember ne fordulhatna az Úrhoz. Tehetjük ezt abban a biztos tudatban, hogy ő meghallgat. Élsz ezzel a lehetőséggel? (Katona Béla)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése