Valakik pedig befogadák Õt [Jézus Krisztust], hatalmat [jogot] ada azoknak, hogy Isten fiaivá
legyenek, azoknak, akik az Õ nevében hisznek. — JÁNOS 1,12.
Jézus Krisztus befogadása az akaratunk cselekedete. Isten Igéjének alapján cselekszi ezt az ember, saját
akaratából. Tudván, hogy Megváltó nélkül nem tud közeledni Istenhez, nincs örök élete, felnézhet Istenre és
röviden ezt imádkozhatja:
Atyám, hozzád jövök az Úr Jézus Krisztus nevében. Tudom, hogy Te nem utasítasz és nem vetsz el engem, mert azt mondtad az Igédben, „…aki hozzám jön, semmiképpen ki nem vetem”.
Én hiszem a szívemben, hogy Jézus Krisztus az Isten Fia.
Hiszem, hogy Õ meghalt az én bûneimért, az Írások szerint.
Hiszem, hogy Õ feltámadt a halálból az én megigazulásomért,
az Írások szerint. A ’megigazulás’ azt jelenti, hogy Õ igazzá tett
engem Isten elõtt.
Én hiszem, hogy az Õ halála, eltemettetése és feltámadása igazzá tett engem Isten elõtt. Ezért elfogadom
Jézust, mint az én Megváltómat,
és megvallom ÕtUramnak. A te Igéd azt mondja: „Mindenki, aki segítségül hívja az Úr nevét, megtartatik.”
Megvallás: Én most segítségül hívlak Téged, ezért tudom,
hogy megtarttattam. Te azt mondtad: „Ha a szívedben
hiszed, hogy az Isten feltámasztotta Õt a halálból, megtarttatol.”
Ezért én most megvallom a számmal: Én meg
vagyok váltva! Köszönöm, Uram!
Győzedelmes Gyülekezet, 2011. szeptember 19., 6:19
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése