„A ti beszédetek [(logosz): Igéitek] mindenkor [azaz minden időben] kellemetes [kedves; megnyerő, elfogadható] legyen, sóval [a Szent Szellemmel] fűszerezett [ízesített]; hogy tudjátok, hogy mi módon kell néktek kinek-kinek megfelelnetek [hogy tudjátok, kinek milyen választ kell adnotok]” (Kol. 4,6)
Maga a testté lett Ige mutat példát arra, hogy hogyan kell hirdetni az Igét: „És mindnyájan… elálmélkodnak kedves beszédein, amelyek szájából származtak [és csodálattal hallgatták a gyönyörű szavakat, amiket mondott]…” (Luk. 4,22).
Az Úr Jézus így figyelmezteti az Övéit: „… Legyen bennetek só…”(Márk. 9,50).
És hogy mit jelent a só, arról így szól a feltámadott Úr: „… monda azért nékik (a tanítványainak, és a mindenkori Övéinek) Jézus: Békesség néktek! Amiként engem küldött vala az Atya, én is akképpen küldelek titeket. És mikor ezt mondta, rájuk lehelt, (és így folytatta) és monda nékik: Vegyetek Szent Szellemet” (Ján. 20,21-22).
Mert: „Vajon ízetlen, sótalan étket eszik-é az ember; avagy kellemes íze van-é a tojásfehérnek (amiből hiányzik a lényeg, a belseje)?” (Jób. 6,6)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése