„Mert igaz ugyan, hogy (hús)testben élünk, de nem a hús szerint harcolunk, hadakozunk. Mert a mi hadakozásunk fegyverei [a mi harci fegyvereink nem földiek] nem a húsból valók, hanem Isten ereje által hatalmasak erősségek lerontására, amit az ellenség azért épített, hogy Isten megismerését akadályozza; Velük cáfoljuk meg az érveléseket és minden önhittséget, amely Isten ismerete ellen lázad, sőt velük szorítunk (és hatalmunkba ejtünk) minden értelmet a Krisztusnak tartozó hódolatra; (s Krisztus iránt hódolatra kényszerítünk)]” (2 Kor. 10,3-5)
Az Úr azt is nyilvánvalóvá teszi, hogy milyen fegyvert kell használni: „Mert az Istennek beszéde (logosza)=igéje) élő és ható, (aktív, működő hatékony, élő energia) és élesebb (metszőbb, áthatóbb, mélyrehatóbb) minden kétélű fegyvernél (kardnál). És elhat (és áthatol) a szívnek (a személy egész lényének) és szellemének, az ízeknek (az ízületeknek) és a velőknek megoszlásáig (szétválasztás vagy szétosztásáig, szétválásáig), és megítéli (megkülönbözteti) a szívnek (a bensőnek) gondolatait (nézeteit, véleményét, gondolkodását) és indulatait (és szándékait). És nincsen oly teremtmény, amely nyilvánvaló nem volna (És nincsen láthatatlan, rejtett, ismeretlen) előtte, sőt mindenek meztelenek és leplezetlenek (lemeztelenített, csupasz, és fedetlen) annak szemei előtt, akiről mi beszélünk. »Más fordítás: Neki kell majd számot adnunk«. (Zsid. 4,12-13)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése