„Menjetek [lépjetek] be a szoros [szűk, keskeny] kapun [az örök életre]. Mert tágas [széles] az a kapu és széles [lapos, sík, tág] az az út, amely a veszedelemre [romlás, pusztulás, teljes feloldódásba] visz [félre vezet], és sokan vannak, akik azon járnak [rajta mennek be]. Mert szoros [szűk, keskeny] az a kapu és keskeny [szoros] az az út, amely az (örök)életre visz, és kevesen [csak néhányan] vannak, akik megtalálják azt [akik rátalálnak,rálelnek arra]” (Mát. 7,13-14).
Az Úr Jézus újra figyelmeztet, elmondva az okokat, amelyek miatt nem tudnak az emberek a szoros kapun bemenni: (a szellemi gazdagság, vagy akik jobban ragaszkodnak a világi vagyonukhoz): „Monda pedig néki valaki: Uram, avagy kevesen vannak-e akik üdvözülnek? Ő pedig monda nékik: Igyekezzetek bemenni a szoros kapun: mert sokan, mondom néktek, igyekeznek (akarnak majd) bemenni és nem mehetnek (de nem tudnak). Mikor már (attól kezdve, hogy) a gazda (a ház ura) felkél és bezárja az ajtót, és kezdetek kívül állani és az ajtót zörgetni, mondván: Uram! Uram! nyisd meg nékünk (az ajtót); és ő felelvén, ezt mondja néktek: Nem tudom, honnét valók vagytok ti” (Luk. 13,23-25).
Mert csak az Úr Jézuson keresztül lehet bejutni: „Ezt a példázatot mondá nékik Jézus; de ők nem értették, mi/t (jelent) az, amit szól vala nékik. Újra monda azért nékik Jézus: Bizony, bizony mondom néktek, hogy én vagyok a juhoknak ajtaja. Én vagyok az ajtó: ha valaki én rajtam (át) megy be, megtartatik (üdvözül) és bejár és kijár majd, és legelőt talál” (Ján. 10,6-7.9).
A Szent Szellem kijelentése arról, hogy kik mehetnek be, (csak a megigazultak): 1. „Nyissátok meg nékem az igazságnak (megigazulásnak) kapuit, hogy bemenjek azokon és dicsérjem az Urat (és hálát adjak)! Ez az ÚR kapuja: igazak (megigazultak) mehetnek be rajta” (Zsolt. 118,19-20) .
És hogy kik a megigazultak, arról így szól az Úr: „Felele Jézus: Bizony, bizony [igazán] mondom néked: Ha valaki nem születik [újjá; nem származik] víztől és Szellemtől [vízből és Szellemből], nem mehet be [nem tud belépni; nem képes bemenni] az Isten országába [Isten királyságába; birodalmába]” (Ján. 3,5).
2. És csak az Ige megőrzői: „Nyissátok fel a kapukat, hogy bevonuljon (hadd jöjjön be) az igaz (a megigazult) nép, a hűség (a valóság = Ige) megőrzője (mely hűséges maradt)” (Ésa. 26,2).
„De a világi [e világkorszak, létkori] gondok [aggodalom, gond, aggódás, tépelődés, törekvés] és a gazdagság csalárdsága [csábítása, és a csalóka (félrevezető) gazdagság, vagyon, bőség]. És egyéb [más] dolgok kívánsága [megkívánása; (vágya, szenvedélye] közbejővén [és egyéb vágyak szívükbe lopódzva; a többi dolgokat körülrajzó vágyak belopóznak (behatolnak) a szívükbe] elfojtják [teljesen megfojtják, mert elnyomják] az igét [logoszt], és gyümölcstelen lesz [úgyhogy ez sem hoz termést, meddő, eredménytelen marad]” (Márk. 4,19).
3. És akik az Úr Jézus vérével megmosottak: „Boldogok, akik megmossák ruhájukat, hogy joguk legyen az életnek fájához, és bemehessenek a kapukon a városba. De kinn maradnak az ebek (hitetlenek) és a bűbájosok (a varázslók), és a paráznák és a gyilkosok, és a bálványimádók és mindenki, aki szereti és szólja (és cselekszi) a hazugságot (valótlanságot)” (Jel. 22,14-15)
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése