„Nem mondtam-e neked, hogyha hiszel, meglátod majd az Isten dicsőségét?” John. 11, 40
Valahányszor egy új lépést teszel előre a hitéletedben, ráakadsz valamire hétköznapi körülményeidben, ami hitednek kereken ellentmond. A józan ész nem hit és a hit nem józan ész. Az egyik természettől való, a másik szellemi.
Tudsz-e bízni Jézus Krisztusban ott is, ahol józan eszed nem tud bízni? Bátran kiállsz-e Jézus Krisztus kijelentései mellett akkor is, ha a mindennapi élet tényei azt kiáltják: „Ez hazugság!”?
Fent a hegyen könnyű mondani: „Ó, igen, én hiszek Istenben, hogy Ő megteheti” - de újra le kell jönnöd a démonoktól megszállt völgybe és szembe kell nézned olyan tényekkel, amelyek hitedet, - amit vallottál fent a hegyen. - gúnyosan kikacagják.
Valahányszor hitem programja tisztán áll előttem, mindannyiszor keresztezi valami, ami ellene mond. Mondd ezt : Hiszem, hogy Isten minden szükségemet kielégíti, - aztán fussak kifosztottan, minden kilátás nélkül, hadd lássam, kiállom-e a hitpróbát, vagy még valamivel alacsonyabbra esem vissza.
A hitet ki kell próbálni, mert csak harcok által lehet személyes tulajdonoddá. Milyen próba előtt áll most a hited? A próba vagy azt bizonyítja majd, hogy hited valódi, vagy megöli hitedet. „Boldog, aki énbennem meg nem botránkozik” (Máté 11, 6).
Végcélunk, hogy higgyünk Jézusban! Bízzál benne rendületlenül, akkor mindaz, ami ér, erősíti majd a hitedet. Hitéletünk folytonos próbatétel és az utolsó nagy próba a halál. Bárcsak mindig csatarendben tarthatna meg Isten.
A hit kibeszélhetetlen bizalom Isten iránt, amely még álmában sem gondol arra, hogy Ő nem fog mellettünk állni.
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése